Külföldi lapok - a görögök most még jobban függnek Európa jóindulatától
Nem Európára, igen a populizmusra című írásában a La Razón úgy véli, már az üres szavak sem rejtik el, hogy a cél Alekszisz Ciprasz kormányfő pozíciójának megerősítése volt. Bár Ciprasz nyert, de kétséges, hogy ez valóságos győzelmet jelent-e az országnak. A lap szerint a görögök most még jobban függnek Európa jóindulatától, mint valaha. Az El Mundo című spanyol konzervatív napilap szerint Görögország az unió nagybetűs problémájává vált. A népszavazás pofon Németországnak és euró "keménymagjának".
Ciprasz taktikája és nemzeti-populista tervei szomorú időszakot jeleznek az "európaiság" számára - véli az El País című liberális napilap, és felhívja a figyelmet arra, hogy a referendum eredményét a radikális görögöknek, az Aranyhajnal nevű náci párt tagjainak hangos tetszésnyilvánítása kísérte. Az ABC című jobboldali újság szerint Ciprasz fegyverként használta a görög nemzeti szuverenitást Brüsszellel szemben.
Véleményük szerint még egy referendumot kellene rendezni, hogy megkérdezzék a görögöktől, tudják-e valójában, mire szavaztak. A Háárec című izraeli napilap gazdasági melléklete, a The Marker szerint a görög katasztrófa bonyolultabb annál, semhogy az igen vagy a nem választásával meg lehetne oldani. Az igennel szavazó elit tagjai attól féltek, hogy a nem szavazat elszakítja az országot Európától. Az igennel voksolók közt volt az ország öt legnagyobb, európai üzletekben érdekelt mágnása, valamint az értelmiségi elit is.
A szerző, Noam Buxbaum másodlagosnak tartja, hogy a görögök megmaradnak-e az eurónál vagy ismét bevezetik a drahmát, a fő kérdés az, hogy végrehajtják-e a mélyreható gazdasági reformokat. Ezek sorában kiemeli a bürokrácia és korrupcióval fertőzött közintézmények átalakítását, a dolgozók elbocsájtását szinte ellehetetlenítő munkajogi törvények reformját, valamint a gyorsan változó adórendszer stabilitásának megteremtését. Ha ezeket a változtatásokat elmulasztja a kormány, akkor az Európai Unióval ápolt viszonyától függetlenül a továbbiakban sem lesz képes kivezetni az országot a válságból.
Az egyiptomi al-Vatan napilap honlapján hétfőn megjelent kommentár szerint az észak-afrikai országnak csak előnye származhat abból, ha Görögország kilép az eurózónából. Fahri el-Fikki, a Kairói Egyetem közgazdász professzora szerint amennyiben a görögök visszatérnek korábbi valutájukhoz, az a pénznem jelentős értékveszteségével járna együtt, Athén képtelen lenne az államadóság törlesztésére, az árak pedig az egekbe szöknének. Mindez viszont Fikki szerint több szempontból is kedvezően hatna az egyiptomi gazdaságra.
Először is jelentősen nőne a Görögországba irányuló egyiptomi export mértéke, miközben a görög árak növekedésével párhuzamosan csökkenne az onnan származó import. A kommentár szerint az egyiptomi idegenforgalomra is pozitívan hatna az említett drágulás, amely a görögországi turizmus egy részét "a világ régészeti műkincseinek egyharmadával rendelkező" észak-afrikai országba irányítaná. A nemzetközi befektetők is szívesebben költenék pénzüket Egyiptomban, egyrészt az egyiptomi font árfolyamának csökkenése, másrészt például az augusztusban megnyitandó "új Szuezi-csatorna" kínálta beruházási lehetőségek miatt. (MTI)
