Külföldi lapok Magyarországról
"A nyugati stílusú, pluralista demokrácia bukásával itt az ideje a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű műsorsugárzásának visszaállításának" - írta a The Washington Post hétfői számában megjelent közös írásában Mark Palmer volt amerikai nagykövet, Haraszti Miklós író, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője és Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora. A három szerző három okot sorol fel az 1993-ban megszüntetett magyar adás visszaállításának indoklásaként. Szerintük Magyarországon jelenleg megszűnt a médiaszabadság, amely "minden más szabadságjog gyökere és legfinomabb gyümölcse". Másrészt úgy látják: Európa elmúlt századának egyik tanulsága, hogy a "nacionalista kormányok műsorsugárzási monopóliuma nemzetközi feszültséghez vezetett", s Orbán Viktor "antidemokratikus intézkedései" arra bátoríthatják a szomszédos Szlovákia és Románia vezetőit, hogy utánozzák az idegenellenes érzelmek és a szabad vitának a közösségi rádióban való elutasításának kombinációját. Harmadrészt úgy látják, hogy az Egyesült Államok elleni legújabb orosz és magyar támadások közötti hasonlóságok alapján Magyarország lehet Putyin alkotmányos diktatúrájának első ideológiai előretolt állása.
A német konzervatív FAZ A jegybankár felkínálja, hogy lemond a fizetéséről című beszámolójában szokatlannak nevezte Simor András javaslatát, és emlékeztetett az állami vezetőkre vonatkozó fizetésplafonra. Michaela Seiser megjegyezte az EU-tól és az IMF-től "remélt pénzügyi segítség" kapcsán, hogy "a nyomás talán már nem annyira erős, hiszen a nemzeti fizetőeszköz az utóbbi két hónapban jelentősen erősödött, és csökkentek az államadósság kamatai. Magyarország ezért ismét könnyebben tudja finanszírozni magát a pénzügyi piacokról" - tette hozzá.
A lap tárcarovatában Joseph Croitoru az Osteuropa német folyóirat Magyarországgal foglalkozó számáról, illetve a Dilema Veche című román folyóirat új számáról közölt írást. A Minden ország magyarjai hallgatnak parancsára című cikk bevezetőjében a szerző azt emelte ki, hogy az "állam egy párt zsákmányává lett", a magyar miniszterelnök pedig "egyre inkább autokratává válik". Croitoru a két folyóirat cikkeit bemutatva megjegyezte: a magyar kultúra bőségesen hozzájárult az európai egységhez és sokszínűséghez, ezt a kultúrát azonban az utóbbi időben kritikával szemlélik szerte Európában.
Az Uwazam Rze lengyel konzervatív hetilap hétfői kiadásában a magyar kormány melletti lengyel kiállásról írt. A lap "Lengyelek a követségnek írják: Isten, áldd meg a magyart" című cikkében a varsói magyar nagykövetségre két hónapja folyamatosan érkező szimpátialevelek áradatáról cikkezett. "Nem számítottunk ekkora lengyel támogatásra" - mondta a lapnak Szalai Attila sajtó- és kulturális ügyekért felelős tanácsos. Nem kormányzati szervezetek is, egyebek közt a független Gazeta Polska hetilap klubjai is támogató, és a magyar állam ellen irányuló támadásokat bíráló leveleket küldtek a követségre.
Egy másik írásban Waldemar Lysiak független, antikommunista író és publicista a nyugati baloldal Magyarország-ellenes támadásait bírálta. Lysiak szerint "a politikailag korrekt Nyugat" a legszentebb európai jelszó, a "demokrácia über alles" védelmében "ugatja hónapok óta" a Fideszt. Ironikusan hangsúlyozta, hogy a "balos nyugati vezetőség sokáig tűrte a moszkvai eredetű +népi demokráciákat+, de Orbán barbár diktatúrája átlépte a szadizmus megengedett határait, amikor még a kemény pornót is betiltotta a közmédiában". A szerző összegzésében kiemeli, hogy "Brüsszel jobban teljesíti Európa belbiztonsági hivatalának funkcióját, mint bármely más megbízatását - mindig éber és tettre kész".
Magyarországon kettős válság van: a demokrácia és a költségvetés válsága - állította a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap hétfőn. Lubos Palata, a Magyarok a görögök után tartanak, és ez számunkra is rossz című jegyzet szerzője úgy vélte, hogy az EB döntése a kohéziós támogatás felfüggesztéséről "nem a fegyelmezetlen Magyarországnak adott válasz, hanem figyelmeztetés a szakadék előtt, amelybe Budapest zúdulni készül". "A magyar költségvetés tavalyi eredménye ezért egyszerűen átlátható csalás. Hasonló csalás, mint amilyenek a görög elszámolási varázslatok voltak, amelyek oda juttatták Athént, ahol ma van. Az Európai Bizottság döntése ezért helyénvaló" - vélte Palata.
A kohéziós támogatások kapcsán közölt cikket a Szabad Újság szlovákiai magyar hetilap internetes oldalán. A Mítoszok és valóság című kommentár írója szerint Brüsszel kettős mércét használ, hiszen a legtöbb uniós tagállam Magyarországnál nagyobb hiányt halmoz fel. A kommentátor rámutat: "míg a magyarokat büntették, addig Görögország megsegítésére újabb 130 milliárd eurós mentőcsomagot állítottak össze." Az írás készítője leszögezi, "Brüsszel demonstratív szigora" mögött felismerhető az unió politikáját meghatározó pénzügyi körök érdekeit "sértő Orbán-kormánnyal" szembeni bizalmatlansága.
