Külföldi lapok az Orbán-Barroso találkozóról
A FAZ Az Európai Bizottság perelni akarja Magyarországot Luxemburgban címmel számolt be Orbán Viktor brüsszeli tárgyalásairól. A szerző, Nikolas Busse kifejtette: a bizottság a magyar "államreform" körüli vita részeként "előreláthatólag" bepereli Magyarországot, mert úgy véli, hogy nem elegendőek a magyar fél engedményei az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása és az adatvédelem területén. Hozzátette: Barroso az Orbánnal folytatott megbeszélésen "felpanaszolta, hogy (Orbán) mást mond a vitáról Magyarországon, mint Brüsszelben".
A FAZ Magyarország új adókról határoz című írásában Michaela Seiser megjegyezte: a távközlésre vonatkozó adónemek leginkább a Deutsche Telekom magyar leányvállalatát terhelnék. A kormány az ágazati különadókat váltja ki az új adókkal, a célja pedig a 3 százalék alatti hiány teljesítése. A "súlyos helyzetben lévő ország" azt reméli, hogy így megkaphatja a költségvetési politika miatt befagyasztott uniós támogatást - tette hozzá.
Eljött a számlák rendezésének ideje az Európai Bizottság és Magyarország között - írta szerdai számában a La Libre Belgique. Stéphanie Grofils cikke derűlátóan foglalt állást abban a tekintetben, hogy az uniós végrehajtó testület Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök előző napi találkozóját követően hozzájárul a Magyarországgal folytatandó nemzetközi pénzügyi tárgyalások hivatalos megkezdéséhez. Idézte a belga újság Barroso szóvivőjének azt a megjegyzését, hogy az informális megbeszélés építő szellemben zajlott. A Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban a lap egyebek között azt jegyezte meg, hogy az igazságügyi rendszer reformjával kapcsolatos fenntartások ügyében Brüsszel pozitív jelzéseket kapott az Európa Tanács és Budapest közti konzultációkról.
A szerdai romániai lapok tényszerűen számolnak be a Barroso-Orbán találkozóról, véleményeket legfeljebb a címek tükröznek. A román Jurnalul National "Orbán ígéreteket tesz Brüsszelben, abban a reményben, hogy pénzhez jut" - címmel számolt be a tárgyalásról. A lap egy magát megnevezni nem akaró európai diplomatát idéz, aki szerint "Orbán letette a fegyvert a központi bank ügyében, hogy megkezdhesse tárgyalásait az IMF-hitelről".
A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó "Orbán engedett az EU-nak" címmel közöl szerdán összeállítást arról, hogy elhárultak az akadályok a valutaalappal folytatandó tárgyalások elől. A beszámoló kitér arra is, hogy két kérdésben a magyar kormányfő nem engedett: az egyik a jegybankelnök esküje, "azt le kell tennie a magyar alaptörvényre", a másik a jegybank vezetőjének a fizetése: "ezt Magyarország szociális igazságossági kérdésnek tekinti" - idézte Orbán Viktort a bukaresti magyar lap.
A pozsonyi Pravda szerint "a tegnapi találkozó után Orbán Viktor sziporkázó optimizmusának adott hangot", amikor bejelentette: közelebb állnak a tárgyalások megkezdéséről szóló döntéshez, mint azt bárki is el tudta volna képzelni. A szlovák lap azt írja: Orbán Viktor "igyekezett elsimítani a vitákat" Brüsszelben, majd megjegyezte: a magyar miniszterelnök tegnap már nem hasonlította Brüsszelt a valamikori kommunista Moszkvához.
Nabucco
Még ha a Mol valóban ki is száll a Nabucco projektből, az sem jelenti a projekt végét - írta a Die Presse. A projekttársaság ugyanis a magyar állammal megállapodást kötött a vezeték építéséről. Legrosszabb esetben tehát a konzorcium többi tagjának kellene átvennie a magyarokra eső részt. "Feltéve, hogy elegendően lesznek ehhez. A Mol ugyanis nincs egyedül kritikus hozzáállásával: a német RWE már az év elején bejelentette, hogy át akarja gondolni konzorciumi tagságát" - írta a lap. A konzorciumot vezető OMV kedden közölte, hogy egy rövidebb változaton is dolgozik - tette hozzá.
A Mol-ról szóló kijelentést emelte ki a Kurier című tömeglap is Orbán Viktor hétfői brüsszeli beszédéből. "Inkább mellékesen ejtett el egy kisebb politikai bombát Orbán Viktor magyar miniszterelnök brüsszeli látogatása alkalmával" - írta, idézve a kormányfőnek a Mol-ról tett kijelentését. A projektet prioritásként kezelő és anyagilag is támogató Európai Bizottságnak a Nabucco kudarca visszalépést jelentene, végül is a Kaszpi-tengeri gáz révén az EU az orosz gáztól kevésbé függő akar lenni - jegyezte meg a lap.
A részvényesek menekülnek a Nabuccóból; a projekt veszít súlyából - kommentálta szerdán az orosz online sajtó Orbán Viktor bejelentését. Az ok a gázvezeték megtöltésének kilátásaival és a szükséges beruházási költségekkel kapcsolatos bizonytalanságokban keresendő - vélte a Kommerszant gazdasági-politikai napilap, amely szerint a MOL kilépése a Nabuccóból annak a hallgatólagos elismerése, hogy a magyar vezetést jobban érdekli az orosz Déli-Áramlat gázvezeték. Felidézték, április 17-én a Gazprom küldöttsége - Alekszej Miller vezérigazgatóval az élen - Orbán Viktor miniszterelnökkel a Déli-Áramlat nemzeti jelentőségű projektté minősítését vitatták meg.
A Moszkovszkije Novosztyi online kommentárja szerint "Orbán Viktor nem mulasztotta el, hogy az Európai Bizottságnak egyik kedves kezdeményezésén, az orosz gáztól való függést csökkentő terven üssön egyet, és így erősítse a Déli-Áramlat pozícióját Magyarországon". (MTI)
