Külföldön továbbra is téma az alkotmánymódosítás
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapban A Magyarország barátai is című írás szerzője kifejtette: fájhat Orbán Viktornak, hogy jó barátok is eltávolodnak tőle. Ugyanakkor nem kell minden kritikus, "esetenként hisztérikus" ellenvetést komolyan venni - tette hozzá, megjegyezve, hogy a külföldi bírálatok "nem ritkán" az ellenzéki szocialisták támogatását szolgálják.
A színjáték azonban nemcsak a "bátor és ártatlan" Orbánról szól, hanem a kormányfőnek "az uralkodó pozíció kiépítésére és a hatalom bebetonozására" irányuló "hideg törekvéséről", amellyel "a saját képére akarja formálni az államot". A FAZ Nyomás alatt a forint című írásban kifejtették: a forint gyengülésének egyik oka a "vitatott alkotmányreform" elfogadása. Az árfolyam "mélyrepülésének" a friss inflációs adatok is lendületet adtak - tette hozzá.
A Die Welt című konzervatív lap Így harcol Orbán Viktor a liberális demokrácia ellen című elemzésében kifejtette: Orbán a kormányváltás után azért nem akarta, hogy Sólyom László maradjon az államfő, mert "egyfajta +alkotmányos forradalomra+, az egész nemzetet új alapokra helyező, igazi nagy dobásra készült", ezen az úton pedig Sólyom "akadály" volt, hiszen "soha nem engedte volna lerombolni életművét", a rendszerváltás idején kidolgozott alkotmányt.
A Spiegel Online hírportál a Vitatott alkotmányreform: Merkel óvja Magyarországot attól, hogy megfosszák hatalmuktól az alkotmánybírókat című beszámolójában kiemelte: az alkotmánymódosítás körüli vita "megterheli Magyarország és Németország viszonyát".
A Handelsblatt című német gazdasági lap Elszigeteltségbe sodródik Magyarország című írásának szerzői kifejtették: egyre több európai teszi fel a kérdést, hogy merre tart Magyarország, a válasz pedig az aktuális politikai fejlemények tükrében nem lehet más, mint az, hogy elszigeteltségbe sodródik.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap Orbán missziója című jegyzete szerint a kormány egyik érve az, hogy az 1989-es rendszerváltás után is fogadtak el hasonló módon, kétharmados többséggel törvényeket. A lap szerint az alkotmánybíróság ilyen "megkerülése" a jogállami alapelvek megsértését jelenti és csapást mér a hatalmi ágak elválasztására. Lehetséges, hogy sok alkotmányos rendelkezés tartalmilag megfelel a demokratikus elvárásoknak, problémás azonban, hogy vitatott politikai törekvéseket előszeretettel nyilvánítanak a kétharmaddal élve alkotmányos törvényekké, hogy később már aligha lehessen megváltoztatni azokat. A svájci lap Gyengéd berlini intések címmel számolt be Áder János berlini találkozóiról. Az európai fővárosokban még élénken, de vegyes érzelmekkel emlékeznek Brüsszel Béccsel szembeni akkori fellépésére, amikor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bekerült a kormányba. Ennek megfelelően nagy ma a visszafogottság, és óvatosan fejezte ki magát Merkel kancellár, amikor Áderrel találkozva a kétharmados többséggel való körültekintő bánásmódért emelt szót - írta a szerző.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora a Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján megjelent, újabb vendégpublikációjában "ködösítésnek" nevezte, hogy a magyar kormány pusztán technikainak minősíti az alaptörvénynek a halasztási kérelmek ellenére végrehajtott módosítását. Szerinte a módosítás "erős hatásköröket emelt az alkotmányba, miközben az ezekkel a hatáskörökkel kapcsolatban megígért korlátozásokat alacsonyabb szintű törvényekben hagyta". Scheppele úgy véli, hogy Magyarország szövetségeseinek át kell látniuk ezen, mert "mostanra világossá kellett válni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz nem ismer el korlátozásokat hatalmi törekvéseiben".
A La Libre Belgique című belga lap szerint úgy interpretálhatja Orbán Viktor miniszterelnök a kormányát ért bírálatokat, hogy az árral szemben evez, a széllel szemben hajózik Magyarország az Európai Parlamentben. Hozzáfűzték, Joseph Daul, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője kizártnak nevezte, hogy magyar tagjaikat kizárják a csoportból, és arra számít, hogy az Európai Bizottság és a tanács jelzi majd a magyar miniszterelnöknek "milyen megfelelő módosításokat" javasol, továbbá biztos abban, hogy a magyar kormány együttműködőnek mutatkozik majd. A lap hozzáfűzte, hogy a szintén néppárti, francia Jean-Paul Gauzes leszögezte: "Magyarország jogállam, mivel a döntéseket a többség hozza" - amely annak a veszélynek teszi ki magát, hogy gúnyt űz a jogállamiság elveiből - teszi hozzá a cikk szerzője.
A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap Orbán győz, a magyarok szenvednek című írásában megállapította, miután az alkotmányt eddig már négyszer módosították, minden jel arra vall, hogy az alaptörvény még sincs gránitba vésve, mint ahogy azt a Fidesz hangoztatta. A cikkíró szerint a legújabb alkotmánymódosítás "a bosszúállás és a kicsinyesség megnyilvánulása" és csak a Fidesz hatalmának a hosszú távú bebiztosítására szolgál. (MTI)
