Külügyminisztérium: nem automatikus az uniós támogatások felfüggesztése
A tárca azután hívta fel a figyelmet erre, hogy szerdán a túlzottdeficit-eljárás (excessive deficit procedure - EDP) következő szakaszának elindítására tett javaslatot az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatban, mivel megállapította, hogy az ország nem teljesítette a Tanács által 2009 júliusában elfogadott ajánlásokat. A KüM a közleményben emlékeztet arra, hogy a Tanács akkor azt javasolta Magyarország számára, hogy 2011-re hiteles és fenntartható módon csökkentse az államháztartás hiányát a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá és 2010-2011 között 0,5 százalékos strukturális egyenlegjavulást is előírtak.
Az Európai Bizottság szerint azonban a strukturális költségvetési egyenleg 2010-2011 folyamán az előírt 0,5 százalékos GDP-arányos javulás helyett összességében 2,75 százalékos hiányt mutat, másrészt a 2012-es GDP-arányos hiánycél csak egyszeri tételeknek köszönhetően fog teljesülni. A kormány végtörlesztésről hozott döntésének a Bizottság indoklása szerint deficitnövelő hatása van, amit nem ellensúlyoznak konszolidációs intézkedések - idézi fel a közlemény a szerdai döntés indoklását.
A bizottság az őszi makrogazdasági előrejelzés alapján öt tagállam - Belgium, Ciprus, Magyarország, Málta és Lengyelország - esetében állapította meg, hogy további intézkedésekre van szükség az EDP következő szakaszára vonatkozó bizottsági kezdeményezés elkerüléséhez. Olli Rehn bizottsági alelnök erről 2011. november 11-én levélben tájékoztatta az öt érintett minisztert és december 15-ig kért tájékoztatást a meghozott intézkedésekről. A másik négy tagállamnál a bizottság elegendőnek ítélte az intézkedéseket, és nem tett ajánlást az EDP következő szakaszának elindításáról - írja a Külügyminisztérium.
A bizottság Magyarországra vonatkozó javaslatát először a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) vitatja meg 2012. január 13-án, majd ezt követően a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) dönthet róla 2011. január 24-én zárt ülésen, minősített többségi szavazással. A Tanács határozatát az elfogadást követően nyilvánosságra hozzák. Az EDP-vel kapcsolatban az európai uniós támogatások felfüggesztése is felmerülhet, erre Olli Rehn is egyértelműen utalt szerdán. A Kohéziós Alapot létrehozó rendelet alapján ugyanakkor kizárólag az alap kötelezettségvállalásait - tehát nem a kifizetéseket - lehet teljesen vagy részlegesen felfüggeszteni, az arról szóló határozat elfogadását követő év január 1-jei hatállyal - hívja fel a figyelmet a KüM, hozzáfűzve, hogy mindez nem az túlzottdeficit-eljárás része és nem „automatikus” folyamat.
A tárca hangsúlyozza: a bizottság dönti el, hogy kezdeményezi-e a felfüggesztést, és ha igen, mekkora mértékben. Felfüggesztést még soha egyetlen kohéziós támogatásokra jogosult tagállammal szemben sem alkalmaztak. Ha mégis ilyen értelmű bizottsági javaslat születik, akkor arról a Tanács dönt, rendes eljárásban, minősített többséggel. A KüM kitér arra is, hogy ha később a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről. Ezzel egyidejűleg a Tanács a Bizottság javaslata alapján határoz a felfüggesztett kötelezettségvállalás későbbi költségvetésbe való átviteléről, vagyis a pénz az adott tagállam „nemzeti borítékjában” marad, csak később válik felhasználhatóvá.
