Lassulás várható a fizetések növekedésében
Az év első kilenc hónapjában a bruttó átlagbér 395 ezer forint volt, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig megközelítette a 263 ezer forintot. Mindkettő 9,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A béremelkedés a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelésének köszönhető elsősorban, de szerepet játszik benne az egészségügyi dolgozóknak év közepén adott jutalom is.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta: „A járvány miatt változott a helyzet a fizetések területén. A korábbi években a munkaerőhiány eredményeként a cégek béremelési kényszerben voltak, ám a járvány nyomán leépítések történtek.” Az év első kilenc hónapjában 3,9 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók száma. A különböző szektorokat eltérően érintették az elbocsátások. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban a járványhatás miatt 17 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A feldolgozóiparban 5 százalékos létszámcsökkenés következett be.
Ugyanakkor az építőiparban 0,3 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. Akad azonban olyan ágazat is - mégpedig az információ, kommunikáció -, ahol az egy évvel korábbihoz képest több mint 5 százalékkal több ember volt alkalmazásban az év első kilenc hónapjában. Egyelőre nehéz megmondani, hogy jövőre milyen tempóban emelkednek a bérek, ez nagyrészt a minimálbér-tárgyalásoktól függ. A mostani kilátások szerint jövőre 5 százalék alatti béremelkedés várható.
„A fő kérdés, hogy 2021-ben a bérdinamika meghaladja-e a várhatóan valamivel 3 százalék feletti inflációt” – tette hozzá a szakember (és persze az is nagyon nagy kérdés, hogy mennyi lesz a minimálbér összege 2021-ben? - a szerk.). A mostani helyzetben valószínűsíthető, hogy a reálbérek az idei több mint 6 százalékos növekedéshez képest jóval visszafogottabb emelkedést mutatnak majd jövőre.