MNB - A többség a kamatszint tartása mellett voksolt
Az 5,25 százalékos kamat tartására szavazott Bihari Péter, Csáki Csaba, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit, és Simor András, míg 5 százalékra történő csökkentése mellett voksolt Bánfi Tamás. A tanácstagok a kamatdöntésre ható legfontosabb tényezőként emelték ki a júniusi döntéskor a kockázati megítélés régióra és az Európai Unió egészére kiterjedő romlását.
Európában a kockázati felár növekedését elsősorban a dél-európai országok szuverén adósságproblémái okozhatták. Magyarország befektetői megítélésére a külföldi problémák átgyűrűzése mellett vezető kormánypárti tisztségviselők kommunikációja is kedvezőtlen hatást gyakorolt, amelyet csak részben enyhített a kormány fiskális hiánycél melletti elkötelezettségének bejelentése.
Az ülésen egyetértettek abban, hogy a májusi inflációs jelentés publikálása óta az ország kockázati megítélésének feszültségei miatt a monetáris kondíciók lazításának tere tovább szűkült. Ugyanakkor megoszlott tanácstagok véleménye az inflációs kilátások kockázatairól és a kedvezőtlen kockázati megítélés tartósságáról - derül ki a jegyzőkönyvből, amelyből így kimaradt az előzőekben visszatérő jelzés, miszerint "további (kamat)csökkentésre akkor nyílhat lehetőség, ha az inflációs kilátásokban és a kockázati megítélésben is pozitív elmozdulás következik be".
A monetáris tanács tagjainak megítélése szerint a középtávú makrogazdasági kilátások változatlanul jegybanki cél körüli, ugyanakkor kockázatokkal terhelt inflációs pályát vetítenek előre. Az inflációs kilátásokat mérlegelve a testület tagjai egyetértettek abban, hogy a hatósági árakra vonatkozó adminisztratív intézkedések inflációs hatásai az ármeghatározási mechanizmus rendszerszerű átalakításáig összességében semlegesek lehetnek, oly módon, hogy rövidtávon fékezhetik a fogyasztói áremelkedést, a monetáris politika számára fontos (másfél éves) időtávon elfojtott inflációs feszültségeket okozhatnak.
Megosztott volt ugyanakkor a testület a legfrissebb inflációs adatok értékelésében is. Egyes tanácstagok szerint az iparcikkek árának vártnál kedvezőbb áralakulás alapján május óta mérséklődhettek a felfelé mutató inflációs kockázatok. Más tanácstagok ugyanakkor inflációs szempontból kedvezőtlennek ítélték a piaci szolgáltatások árainak megugrását, illetve a feldolgozóipari és piaci szolgáltatási szektorok bérindexei közötti rés tágulását.
A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a kormányprogram gazdasági folyamatok teljes spektrumára kiterjedő részletes kidolgozásáig a piaci bizonytalanság fennmaradhat. Az eddigi bejelentések alapján ugyanis a kormányzati tervek költségvetési és növekedési hatásai sem ítélhetőek meg pontosan.
A tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése a régiós tapasztalatok alapján segítheti az adórendszer egyszerűsítését, és kedvezően hathat az adófizetési hajlandóságra, valamint az ország versenyképességére. A tervezett bankadóval kapcsolatban több tanácstag hangsúlyozta azt, hogy a célja más országokban tapasztalttól eltérően nem az esetleges jövőbeli válságok kezeléshez felhasználható tartalékok képzése, hanem a fiskális bevételszerzés.
Emellett a hazai bankadó tervezett mértéke is lényegesen nagyobb a más országokban már életbe léptetett vagy tervezett adókénál. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a bankadó bevezetése kedvezőtlenül hathat Magyarország külföldi befektetői megítélésére, és a magyar hitelintézetek külföldi anyabankjainak a finanszírozási hajlandóságát is negatívan érintheti, ezáltal a hitelkínálat szűküléséhez vezethet.
