MNB kamatdöntés - elemzői reakciók
"Nagy meglepetést nem okozott az MNB, amikor a kamatok tartásáról döntött. A Magyarország, valamint az EU és az IMF közti tárgyalások lehetséges elindulásáról szóló hírek ugyan jelentős mértékű hirtelen hozamesést, a forint erősödését, valamint a CDS-árak csökkenését okozták egy hónappal ezelőtt, de annak a pozitív hangulatnak nem volt folytatása" - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az MTI-nek.
Kifejtette: a forint árfolyama és a CDS szintje nagyjából ott van, mint akkor volt, a hosszú lejáratú államkötvényhozamok pedig az esés felét vissza is adták. Az eurózónában ismét "feszült a tőkepiaci hangulat", a görög és a spanyol bankszektorból megindult tőkekimenekítés a közös valuta jövőjét veszélyeztetik. A spanyol bankrendszerből előkerülő újabb és újabb csontvázak arról tanúskodnak, hogy még mindig nem tudni pontosan, mekkora pénzügyi áldozatvállalást követelnek a periféria országai a stabil központi országoktól ahhoz, hogy pénzügyi rendszereik kártyavárként ne omoljanak össze - tette hozzá a befektetési igazgató.
Elmondta: bár az MNB monetáris tanácsa ezekre a jelekre nem figyel, de mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a feltörekvő országok gazdasági növekedése - különösen Kína esetében - érezhetően csökken, ami várhatóan visszaveti majd a magyar államkötvény iránti befektetői étvágyat is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyre mélyülő belföldi recesszió ellenére az infláció makacsul a cél felett marad, ami önmagában nem indokolja a kamatok vágását - különösen úgy, hogy az euró/forint árfolyam ismét a régi csúcsok felé kúszik.
Duronelly Péter hangsúlyozta: "Ennek okán nem gondoljuk, hogy az ősz előtt kamatvágásra kerülhet sor, sőt, a nemzetközi hangulat további romlása esetén kamatemelést sem tartunk kizártnak".
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. senior elemzője szerint a piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően az MNB 7 százalékon tartotta az alapkamatot. Kifejtette: miközben a reálgazdasági folyamatok (a GDP, a fogyasztás, a beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hetekben fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre.
A hazai gazdaság sérülékenységét jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek. Kiemelte: a legújabb adótervek pedig nem teszik lehetővé, hogy jövőre a 3 százalékos inflációs cél teljesüljön – noha a belső kereslet hiányában a jegybank elvileg áttekinthet az adóemelések okozta egyszeri inflációs tényezőkön. Hozzáfűzte: az IMF tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát, illetve jelentősen csökkentheti az állampapírhozamokat és a kockázati felárakat, így annak lezárását követően kerülhet csak sor a kamatok csökkentésére, azonban ehhez az is szükséges, hogy a forint erősödése a középtávú inflációs kilátásokat is érdemben javítsa. Elmondta: Az idei év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra számít, ami jövő év végére fokozatosan 6 százalékra csökkenhet. Az európai adósságválság eszkalálódása, illetve annak következtében a forint esetleges drámai gyengülése viszont kamatemeléshez is vezethet, Hozzátette: alapforgatókönyvük szerint Görögország nem válik ki az eurózónából, így az európai adósságválság folyamatai ellenőrzés alatt tarthatóak. (MTI)
