Ma is velünk foglalkozik a nemzetközi sajtó
The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE) csütörtökön "Magyarország elveszíti a befektetők bizalmát" címmel közölt terjedelmes írást. Ebben ismertette egyfelől Pleschinger Gyula nyilatkozatát, amelyben a nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár elmondta, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek, és hogy a szerkezeti változtatások folyamatban vannak. Ugyanakkor bemutatta azokat az adatsorokat is, amelyek tanúsága szerint hiába javult a 2008-as pénzügyi támogatásnyújtás óta a magyar közpénzügyi helyzet, a befektetők tavaly folyamatosan lefelé nyomták a forintot.
A Financial Times brit gazdasági napilap saját véleményét tükröző Lex rovatban azt írta, hogy "Magyarországon vörösen villognak a vészjelzők", és az országnak égető szüksége van egy készenléti megállapodásra az IMF-fel és az EU-val. Orbán Viktor kormánya "hamis módon" ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy sínen vannak a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val, és az ország megállapodás nélkül is meg tud állni a lábán. A tárgyalások valójában "nagyon nincsenek sínen; még megkezdésük időpontját sem jelölték ki" - állt a cikkben. A lap szerint "Európa kezd ráébredni Magyarország retrográd új alkotmányára" is. Magyarország átmenetileg képesnek bizonyulhat finanszírozási igényeinek fedezésére a tartalékokból, de miután a kinnlevőség-betétállomány ráta 150 százalékhoz közelít, a bankrendszer függése a rövid távú nagybani finanszírozási forrásoktól "hatalmas nehézségeket okozhat", ha a likviditás kiapad - vélte a lap. Emellett több gazdasági jellegű cikkben is foglalkozott a magyar államháztartás helyzetével a lap.
A baloldali The Guardian budapesti keltezésű beszámolójában idézte Fellegi Tamás, Matolcsy György, Lázár János és több budapesti gazdasági elemző szavait. A lap egy további beszámolót is közzétett az Operánál zajlott tüntetésről.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív újság csütörtökön a címoldalán közölt kommentárt a magyar kormány helyzetéről. Georg Paul Hefty "Megadni Orbánnak az európai mértéket" című írása szerint Orbán Viktor hatalomra kerülése óta "vallásháború dúl" Magyarországon és a külföldi partnerországokban egyaránt arról, hogy a miniszterelnök vajon "szent vagy Belzebub személyesen", és a mindkét oldalra jellemző elfogultság megnehezíti a szembenézést az ország valódi helyzetével. Hefty szerint "valamennyi megfigyelő, még a külföldiek is egyetértenek abban, hogy a Fidesz-kormány korrupcióval mélyen átitatott hatalmi és személyi hálózatot örökölt a szocialista-liberális elődöktől", tehát aki az Orbán-féle politika másfél éve után "a kormányzati és parlamenti többség változását kívánja, annak be kell látnia, hogy nincs alternatíva". A szerző szerint ezért csak egy lehetőség marad: meg kell adni "ugyanazt a cselekvési szabadságot a szuverenitás kérdéseiben rendkívül érzékeny és a kívülállók feltételezéseinél sokkal kevésbé egységes és koncentrált Orbán-csapatnak, amelyre az összes többi uniós tagállami kormány is igényt tart. Ugyanakkor állandóan vizsgálni kell mindent - az új alkotmányt éppen úgy, mint az egyéb törvényeket és rendeleteket - abból a szempontból, hogy megfelel-e az unió jogi rendszerének." Hefty hozzátette: "Orbánból nem lesz diktátor. Magyarország soha nem lesz önszántából diktatúra, a magyarok szabadságszeretete legendás és a nép elkötelezte magát az EU mellett - ehhez tartania kell és tartja is majd magát."
A Die Welt konzervatív lap pénzügyi rovatában Kathrin Gotthold és Holger Zschäpitz közölt elemzést, amely szerint a magyar gazdasági helyzet alakulása "óriási felfordulást okoz a valutaunióban, holott az ország nem is tagja az euróövezetnek." A lap szerint az osztrák állampapírhozamok megugrása annak jeleként értékelhető, hogy a "magyar vírus" megtámadta Ausztriát és rajta keresztül az egész euróövezetet, amelynek "legyengült szervezete akár össze is omolhat" egy újabb betegség hatására.
A Berliner Zeitung baloldali lap az euró forintárfolyamának alakulása kapcsán "Forint-végkiárusítás" címmel közölt elemzést. Frank Herold írása szerint a gyenge forint jó az idegenforgalomnak és az exportra termelő vállalatoknak, de "a számos hátrány sokkal erősebben hat." A forintgyengülés hatására például "papírhulladékká válhat a 2012-es költségvetés, amelynek számai 300 forintos euró árfolyamon alapulnak".
A formálódó ellenzéki koalícióról szóló cikket közölt szerdán a Le Figaro című francia lap online kiadása, és a hírportál - a Le Monde honlapjával egyetemben - foglalkozott az euróval szemben rekord szintre süllyedt forinttal is. A Figaro újságírója, Stéphane Kovács szerint "nap mint nap erősödik a +Viktátor+ ellenzéke", és megjegyzi, hogy a hétfőn az Opera előtt tartott tüntetésen "a baloldal a rendszerváltás óta nem tapasztalt mértékben" mobilizálódott, ahol olyan régi ellenzékiek is hallatták a hangjukat, akik valaha közel álltak Orbán Viktorhoz.
A Le Figaro két másik cikkben is foglalkozott Magyarországgal szerdán és csütörtökön: az egyikben az utca emberét kérdezték meg az ország helyzetéről és Orbán Viktor politikájáról, míg a másik a forint euróval szembeni történelmi mélypontját adta hírül.
"A jelenlegi politikai berendezkedést a két világháború közti horthysta rendszer inspirálta, egy olyan autoriter rendszer, amelyben az ellenzéknek nem volt esélye a hatalomba kerülésre, és amely a nemzeti frusztrációk mögé bújva tartja fenn egy meghaladott elit uralmát" - fejtette ki a Le Monde című francia lapnak adott interjúban Paul Gradvohl, a Nancy Egyetem Közép-Európával foglalkozó professzora. Gradvohl szerint azzal, hogy az új alkotmány a szocializmus előtti időszakkal való történelmi folytonosságot és a nemzeti értékeket hangsúlyozza, Orbán Viktor, mint a végrehajtó hatalom feje "a dicső múlt örököseként tünteti fel magát". Ugyanakkor, hangsúlyozta a professzor, Orbán Viktor nem fasiszta, s a gazdaságpolitikában inkább a "nem ortodox" vonalat képviseli.
A La Croix című francia katolikus napilap szerint Európának nyomást kell gyakorolnia Orbán Viktor "tekintélyuralmi hatalmat" kiépítő kormányára. "A nyomásgyakorlás eszközeként nem maradt más, mint az a segítség, amelyet Európa és az IMF nyújthat egy riasztó gazdasági helyzetbe keveredett országnak. A dölyfös nacionalizmus álláspontjára helyezkedő Orbán Viktor azonban azt állítja, hogy meglesz anélkül is" - írta a szerző.
A De Telegraaf című holland napilap csütörtökön azt írta, hogy "vitatott új alkotmányával Magyarország gyakorlatilag elhagyta az Európai Unió demokratikus rendjét". Amióta "Orbán (Viktor) jobboldali nacionalista pártja kétharmados többséget szerzett, olyannyira radikális és messzemenő intézkedéseket foganatosított, hogy Magyarország kizárását az EU-ból - a szerző szerint - többé már nem kellene elképzelhetetlennek" tartani.
A Le Soir című, baloldali liberális brüsszeli lap csütörtöki száma interjút közölt Louis Michel belga liberális politikussal, volt EU-biztossal, aki - emelte ki a Le Soir - hazájának külügyminisztere volt 2000-ben, az EU és Ausztria közötti "Haider-konfliktus" idején. Michel szerint meg kellene nézni, hogy milyen lehetőség nyílik Magyarországgal szemben a közös uniós értékek alapján történő fellépésre. A politikus az interjúban úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor magatartása ellentétes az EU-ban érvényes alapvető jogokkal. "Ha nem érkezik részéről pozitív válasz, az lesz a kérdés, hogy egy olyan ország, mint Magyarország, benn maradhat-e még az EU-ban".
Többek közt a European Voice hasábjain, az EUObserver cikkeiben a legnagyobb figyelem a magyar jegybanktörvénynek az uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdését övezi.
A befektetők egyre határozottabban számolnak egy magyar államcsőddel címmel közölt tudósítást az osztrák Der Standard. Mivel egyre bizonytalanabb, hogy Magyarország megegyezik-e az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a befektetők szemlátomást megvonják a bizalmukat Magyarországtól - írta a liberális napilap munkatársa, András Szigetvari. A folyamat eddig lassú volt, de szerdán új csúcspontot ért el a forintra nehezedő eladási nyomás. Az ország adósságainak hosszú távú refinanszírozása a jelenlegi mutatók mellett meghaladná Magyarország erejét - vélte a szerző. Közvetlen csőd azonban nem fenyeget: áprilisig-májusig elegendő forrással rendelkezik a kormány az állampapírok hozamainak kifizetéséhez. "Legkésőbb júniusban azonban vége" - tette hozzá.
A Der Standard az IMF-tárgyalásokhoz közeli forrásokra hivatkozva, név említése nélkül azt írta, hogy leginkább a kölcsön jellegének kérdésében térnek el az álláspontok. A kormány egy "lehívható", feltételekhez nem kötött hitelt szeretne, az IMF azonban csak egy klasszikus készenléti megállapodásra kész, amely reformkötelezettségekkel jár együtt - állt a cikkben.
Növekszik a nemzetközi nyomás Orbán Viktor kormányára a Sme című liberális szlovák napilap az Uniós ostorozás Orbánra című kommentárja szerint. Peter Morvay úgy fogalmaz, hogy "az elemzők többsége egyetért abban, hogy Magyarország a megállapodás (IMF, EU) nélkül csak március végéig bírja ki, s ha összekaparja az utolsó költségvetési tartalékokat, akkor nyárig. A kormány számára az sem jelentene lényeges segítséget, ha rátenné a kezét a jegybank devizatartalékaira - ezzel csak kegyelemdöfést adná meg a kabinet iránti bizalomnak. A kérdés már csak az, mi kedvesebb Orbánnak: visszalépni vagy pedig csődbe vinni az országot".
A Fájdalom küszöbe című, a Sme első oldalán közölt rövid jegyzetében Peter Schutz úgy véli, hogy Magyarország rövidesen eléri a "fájdalom küszöbét", amelyet átlépni nem lehet, mert a fájdalom elviselhetetlen lenne. Orbán Viktornak nagyon jók az idegei, hogy bírja a nyomást, de visszakoznia kellene, s minél előbb megérti ezt, annál jobb Magyarországnak - írta Schutz. (MTI)
