Még 10 évet ráhúznak a franciák az atomreaktorok működésére
"Igen, kész vagyok zöld utat adni, amennyiben az atombiztonsági hatóság is hozzájárul" - mondta vasárnap a tárcavezető a France3 közszolgálati televízióban. Hozzátette, hogy miután amortizált atomerőművekről van szó, azok "olcsóbban állítanak elő áramot". A miniszter emlékeztetett arra, hogy ez nem változat azon a döntésen, miszerint a lakossági energiaellátásban a nukleáris energia arányának a jelenlegei 75-ről 50 százalékra kell csökkennie a megújuló energiák arányának növelésével, ahogy azt a tavaly elfogadott törvény előírja.
Jean-Bernard Levy, a francia állami áramszolgáltató, az EDF elnöke már február közepén jelezte, hogy "az állam hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlegi nukleáris parkot úgy modernizáljuk, hogy a 40 évre tervezett üzemidőt 50-60-ra növeljük az atombiztonság garantálása mellett". Az energetikai átmenetről tavaly elfogadott törvény kimondja, hogy Franciaország energiaellátásában a nukleáris energiának 50 százalékra kell csökkennie 2025-ig, és a jelenlegi 63,2 gigawattban maximalizálja az ország nukleáris energiatermelését. Ez utóbbi megkötés arra kötelezi az atomerőműveket működtető EDF-et, hogy két reaktort bezárjon, mégpedig az elzászi Fessenheimben, ahol a legrégebbi atomerőmű működik, miután 2018 végén áll üzembe az európai nyomottvizes reaktor (EPR) Flamanville-ben.
Jean-Bernard Levy szerint a következő tíz évben további erőmű bezárása nem várható. Franciaországban a legjelentősebb, mintegy 75 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban. Az ország energiafüggetlenségét 19 atomerőmű biztosítja. A második világháború óta érvényben lévő energiastratégia azonban a diverzifikáció és a megújuló energiák felé való átmenet jegyében fokozatosan módosul. A francia kormány a közeljövőben mutatja be több évre szóló energetikai programját, amelyben a különböző energiatípusok (nukleáris, gáz, megújuló energiák) termelésének változását fogják részletezni.
