Meglepetést okoztak az árak

Májusban 5,1 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,5 százalékkal nőttek az árak. „Az éves mutató meglepetést jelent, mert a piac ennél picivel magasabb értéket várt. A májusi adat stagnálásnak felel meg áprilishoz képest, amikor szintén 5,1 százalékos volt az éves infláció, azaz nem gyorsult tovább a mutató” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Mi van a drágulás hátterében?

„Bár a fő inflációs mutató a várakozásoknál kedvezőbben alakult, a folyamatokat pontosabban tükröző, a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt éves maginfláció viszont gyorsulást mutatott, májusban 3,4 százalékkal emelkedett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal” – tette hozzá. A szakember szerint összességében arra számítani lehetett, hogy áprilisra, májusra 5 százalék fölé gyorsul a januárban még 3 százalék alatti infláció. Májusban a piaci szolgáltatások, tartós és nem tartós fogyasztási cikkek drágulása húzta fel az éves inflációs mutatót.

„Ebből az is látható, hogy a járvány enyhülésével egyre több szolgáltatás lett újra elérhető. Az éttermi szolgáltatások például egy hónap alatt 1,9 százalékkal drágultak, de a múzeumi és sportrendezvény-belépők is 1,8 százalékkal, azaz jelentősen drágultak áprilishoz viszonyítva. A fogyasztási cikkek közül a bútorok ára 1,6, a porszívóké 2,4, fényképezőgépeké 1,1 százalékkal emelkedett havi szinten. Ebben a drágulásban szerepet játszhatott az is, hogy az első negyedévben, amikor a szóban forgó termékeket a kereskedők berendelték a forint gyengébb tartományokban mozgott” – fogalmazott a szakember. Azt is elmondta, hogy bár a parkolás május végén már fizetéssé vált, ám ennek hatása nem jelentkezett az adatokban, ugyanakkor a júniusi inflációs adatok felfelé húzza majd.

Mennyire vagy spórolós? ITT megnézheted!

Merre mehet a mutató?

A mostani kilátások alapján júniusban 4,9 százalék körüli szintre lassulhat az éves infláció. Júliusban és augusztusban átmenetileg 4 százalék környékére. Az őszi hónapokban újból felgyorsulhat az infláció, várhatóan 4,5 százalék körüli szintre.

Az év egészében pedig 4,1-4,2 százalékos emelkedés várható. Németh Dávid rámutatott arra is, hogy kockázatot jelent az inflációs várakozások fokozódása, emiatt ugyanis kérdéses, hogy milyen ütemben tér vissza az infláció a jegybank 3 százalékos céljához.