Mentesítené a MÁV ÁBE ügyfeleit a fizetési kötelezettségtől az INDRA
A probléma lényege az, hogy a csődbe ment MÁV ÁBE nem tudja kifizetni az ügyfelei által okozott károkat, így a károsultak a bíróságon érvényesítik az igényüket, olyannyira sikeresen, hogy több ítélet kötelezi az egyesület volt tagjait fizetésre. A bajba került ügyfelek viszont nem értik azt, hogy ha volt biztosításuk, akkor miért kell saját zsebből fizetniük.
Mint arról az MTI korábban hírt adott, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az INDRA által jegyzett alkotmánybírósági beadvány első pontja azt kéri, hogy a testület mondja ki: a 2010 első napjától hatályos kgfb törvény - addig kormányrendelet szabályozta ezt a biztosítást - visszamenőlegesen adjon fedezetet a csődbe jutott biztosítók ki nem fizetett káraira.
A törvény arra kötelezi a biztosítókat, hogy a kgfb-ből származó díjbevételük negyed százalékát fizessék be - e célra - egy közös alapba, de csak ez év elejétől, és csak az ekkortól csődbe került biztosítókra kell alkalmazni. A két szervezet azt is kéri az indítványában, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg utólagos alkotmányellenességet amiatt, hogy az állam nem gondoskodott a csődbe jutott biztosítók ügyfelei által okozott károk fedezetéről, továbbá a biztosító egyesületek számára nem írt elő kötelező viszontbiztosítást az ilyen károk megtérítésére. Jelenleg annyit tudni az ügy állásáról, hogy az Alkotmánybíróság elnöke kijelölte az eljáró bírót - mondta Pintér György.
A tájékoztatón Baranyai Zoltán, az Indra ügyvédje elmondta, hogy egy hónappal ezelőtt több volt MÁV ÁBE tag perét elhalasztotta a bíróság. Miután az Indra kérte, az Alkotmánybíróság döntéséig függesszék fel a perek tárgyalását, elképzelhető, hogy ez áll a halasztás mögött. Az MTI birtokában lévő egyik jogerős ítélet szerint a biztosítótól a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgf) rendelet alapján, míg az ügyfelétől a Ptk. 345. paragrafusa alapján követelhető a fizetés.
Ez utóbbi jogszabályhely a veszélyes üzemi felelősségről szól, és kimondja, hogy aki ilyet - ez esetben autót - üzemeltet, az köteles megtéríteni az azzal okozott kárt. Az ítélet szerint a biztosító egyesület és az ügyfele egyszerű pertársak, így a kárt szenvedett - illetve aki a helyébe lépett - bármelyiküktől kérheti a teljesítést. Ugyanakkor azt is kimondja az ítélet, hogy a biztosító egyesület és az ügyfele nem egyetemlegesen felelősek. Ez utóbbi azt jelentené, hogy belátása szerint bármelyiküktől behajthatná a követelését az arra jogosult.
Ez azonban csak jogi árnyalat, hiszen az ítélet hangsúlyozta: bármelyiküktől kérheti a teljesítést a jogosult. A bírósági ítéletek közül több hivatkozik a BH1990.140 számú ítéletre. A 20 éve közzé tett Legfelsőbb bírósági határozat lényege az, hogy egy teherautó ráhajtott a háztulajdonos frissen betonozott árok-hídjára, és azt megrongálta. Az első fokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a biztosítónak kell fizetnie. A Legfelsőbb Bíróság viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a károkozó gépkocsi tulajdonosa fizessen, mivel közömbös, hogy utána ő át tudja-e hárítani a fizetést a biztosítóra.
Baranyai Zoltán szerint a körülmények két évtized alatt sokat változtak, amit a bírósági gyakorlat nem követett, de az is kétséges, hogy az idézett jogeset analóg-e a MÁV ÁBE ügyfelei kötelezettségével. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a biztosítók gazdasági totálkárosnak minősítik az autót, ha a kár eléri a kocsi kár időponti értéknek a felét. Így a biztosító a káridőponti érték alul értékelésében, míg a roncs felül értékelésében érdekelt, hiszen a két érték különbözetét fizeti csak ki.
Az INDRA azt javasolja, hogy a biztosító fizesse ki a kárkori értéket, a ronccsal pedig rendelkezzen belátása szerint. A casco biztosításnál egy 2004-es Fővárosi Bírósági ítélet kivetette a szerződésekből azt a megszorítást, hogy nem fizet a biztosító, ha a kocsiban volt a forgalmi engedély. Ez meg is történt, de az utóbbi időben egyes biztosítók kármegosztást próbálnak alkalmazni, ha az autóban maradt a forgalmi. Végül az INDRA szeretné elérni, hogy az állam újra adjon támogatást a mezőgazdasági biztosításokhoz. Az MTI kérdésére Pintér György elmondta, hogy ők a biztosítási díj 30 százalékának az átvállalását javasolják.
