Mi lehet a végtörlesztési arány? - Az MNB látni akarja
A BNP Paribas bankcsoport közgazdászainak globális felzárkózó térségi áttekintése szerint "vannak pozitív jelzések" arra, hogy a Magyarországon működő külföldi bankérdekeltségek tevékenységének leépítésével kapcsolatos aggodalmak "nem fognak a korábban gondolt mértékben valóra válni". A BNP Paribas elemzői ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy az osztrák Erste bankcsoport 600 millió euróval tervezi feltőkésíteni magyarországi érdekeltségét, 200 millió eurós tartalékot képez a jelzáloghitelek végtörlesztéséből várt veszteségekre, és további 250 millió euró tartalékot különít el a nem teljesítő kinnlevőségek arányának várt növekedése miatt.
A BNP Paribas elemzői szerint ez az elkötelezettség a magyarországi üzletág fenntartása mellett "bizonyos mértékű megnyugvást" jelent a befektetőknek, és valamelyest enyhítheti a magyar befektetések kockázati feláraira ható, felfelé irányuló nyomást. Ha az Erste példáját más bankok is követik, azt a piac valószínűleg jól fogadná. A BNP Paribas szakértői szerint azonban mindaddig nem várható MNB-kamatcsökkentés, amíg bizonytalan, hogy a devizahitelesek közül hányan élnek a végtörlesztési lehetőséggel, és ez milyen mértékben sújtja a bankszektor jövedelmezőségét, illetve milyen hatással lesz a forintra.
Más nagy londoni pénzügyi elemzőházak már kidolgoztak különböző forgatókönyveket a végtörlesztés általuk várt mértékére és hatásaira. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő befektetőknek minap összeállított hétoldalas elemzésében közölte, hogy feltételezése szerint a végtörlesztési lehetőséggel a jogosult magyar devizahitelesek 25 százaléka él majd. Ennek alapján a Fitch úgy kalkulál, hogy a lejárati idő előtti, piaci árfolyam alatti törlesztések hozzávetőleg 1,5 százalékpontnyit emészthetnek fel a magyar bankszektor alapszintű - Tier 1 - tőkemegfelelési rátájából. A hitelminősítő szerint ettől még nem válna azonnal szükségessé a magyar bankok tőkepótlása a tulajdonos bankok vagy a magyar állam részéről.
Tekintettel azonban arra, hogy a rendszeren belül jelentős különbségek vannak az egyes bankok Tier 1 szintű tőkemegfelelési rátái és devizaalapú jelzáloghitel-kitettségei között, egyes bankok az összesített számítás által sugalltnál nagyobb tőkeveszteséget szenvedhetnek el. A Fitch Ratings londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a devizaalapú hitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati intézkedések önmagukban nem gyakorolnak Magyarország adósosztályzatára olyan mértékű további nyomást, amely a cég részéről negatív hitelminősítői lépéshez vezetne. Az elemzés biztatónak nevezte a besorolás szempontjából azokat a legutóbbi nyilatkozatokat, amelyek szerint a kormány kitart a jelenlegi konszolidációs célok mellett.
A Fitch Ratings - csakúgy, mint a másik két nagy hitelminősítő, a Standard and Poor's és a Moody's Investors Service - a befektetésre ajánlott besorolási sáv alsó szélén, "BBB mínusz" osztályzattal tartja nyilván Magyarországot mint szuverén adóst. Erre az osztályzatra a Fitch stabil kilátást tart érvényben, a másik két cég magyar osztályzati kilátása ugyanakkor leminősítés lehetőségére utaló negatív. Ha a három nagy hitelminősítő közül bármelyik leminősítené a magyar adósosztályzatot, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett osztályzati sávba.
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi elemzőcég felzárkózó piaci közgazdászai a végtörlesztésről minap befektetőknek összeállított helyzetértékelésükben szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy - jóllehet a végtörlesztési program jelenlegi formájában "ki nem mondott részleges nem fizetővé válásnak" felel meg az adósok részéről - a magyar bankrendszer el tudja viselni a programot a Tier 1 szintű tőkemegfelelési ráta jelentősebb károsodása nélkül.
A ház a Fitch forgatókönyvében szereplőnél alacsonyabb, 10-20 százalék közötti részvételi arányt valószínűsített, ami a Capital Economics szakértőinek számításai szerint 0,4-0,8 százalékponttal csökkentené a magyar bankok rendszerszintű Tier 1 tőkemegfelelési rátáját. A ház szerint csak "szélsőséges" körülmények között, közel teljes részvétel esetén csökkenne e kockázatfedezeti mutató a Bázel-II. előírásban szereplő 8 százalékos minimum alá, ami alatt a bankok újratőkésítése válna szükségessé.
