Miért járt Li Ko-csiang Berlinben?
Angela Merkel és Li Ko-csiang (Li Keqiang) eszmecseréjén a német fél nem kerülte meg a Peking számára kényes emberi jogokat sem, amely a közelmúltban több ízben is "mosolyszünetet" eredményezett Berlin és Peking között. Mint Steffen Seiber kormányszóvivő közölte, téma volt a két fél által tervezett együttes kormányülés is. A német kormány gazdasági minisztere még a berlini tárgyalások előtt felszólította Kínát, hogy ne nehezítse meg a nyugati országok hozzájutását az úgynevezet ritka földfémekhez.
Ezek világpiacát 95 százalékban Kína látja el nyersanyaggal, ám a kelet-ázsiai ország tavaly jelentősen visszafogta kivitelét. Ez ellátási nehézségeket okozott a főleg mobiltelefonok, laptopok és különleges berendezések gyártásához szükséges fémfajták beszerzésében. Li Ko-csiang előzőleg Christian Wulff szövetségi elnököt kereste fel. A szokatlanul magas szintű fogadtatás egyrészt arra utal, hogy Berlin szemében Kína egyre inkább felértékelődik mint "nehézsúlyú" gazdasági és külkereskedelmi partner. Másrészt német részről tudni vélik, hogy jövőre Li veszi át Pekingben a kormányfői posztot az idős Ven Csia-paótól (Ven Jiabao).
A bajba jutott euróövezeti államok (Spanyolország, Portugália, Görögország) államkötvényeit nagy tételben felvásárló Kína, amelynek devizatartaléka 2,65 billió dollárra rúg, e lépésével a közös európai valutát erősíti a dollárral szemben. Egyúttal azt is értésre adja, hogy bővíteni kívánja gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait az öreg kontinens országaival. Egybecseng ezzel Li Berlinben tett kijelentése, amely szerint hazája a jövőben még több német vállalattal kíván partneri kapcsolatra lépni. A kínai vendég berlini programja a külügyminisztériumban zárul, ahol Guido Westerwelle külügyminiszterrel tárgyal.
Ezután Li mintegy négymilliárd euró értékben ír alá szerződéseket a Volkswagen, a Daimler-Benz, valamint több német középvállalat képviselőivel. Pénteki hír szerint a VW konszern tavaly 37 százalékkal 1,9 millió darabra növelte autóeladásait Kínában. Különösen a Golf és a kínai piacra kifejlesztett Lavida és New Bora modellek voltak kapósak a helyi vásárlók körében. A wolfsburgi konszernhez tartozó Audi luxusautói is igen keresettek Kínában: ez értékesítés tavaly 43 százalékkal bővült 2009-hez képest, és első ízben szárnyalta túl a 200 ezer darabot. A Skoda gépkocsik eladásai 47 százalékkal növekedtek az előző évhez viszonyítva (180 515 darab). (MT)
