Minden vállalkozás érdeke, hogy megtalálja a határt a kollegiális beszélgetés, az egészséges alku és a kartellezés között
Nagyon fontos kiemelni, hogy a törvény nemcsak az árak tényleges rögzítését bünteti, hanem ennek kísérletét, az erre alkalmas cselekedeteket és azt is, ha egy tevékenységnek lehet ilyen hatása. E jogsértések egyaránt előfordulhatnak versenytársak között és a vevő-eladó viszonylatban is, és súlyos jogkövetkezménnyel járnak.
A versenyjogban a bírság elérheti a globális vállalatcsoport éves nettó árbevételének 10%-át, a kartellezés miatt elmarasztalt szereplőket 3 évre kizárhatják a közbeszerzésekből. A közbeszerzések során történő kartellezésben a résztvevők büntetőjogi következményekkel is szembesülnek, végül, de nem utolsó sorban kártérítést is kell fizetni azoknak, akik a verseny korlátozásának következtében kárt szenvedtek el – vagyis többet fizettek a verseny következtében kialakuló áraknál. „Ilyenkor feltételezik, hogy a jogsértés miatt 10%-kal módosultak az árak, és ez alapján állapítják meg a kártérítés összegét.” – emelte ki dr. Hargita Árpád, a Klart Legal versenyjogi szakértője, partnere.
Látható tehát, hogy a kartellezés komoly büntetésekkel járhat, amely érthető és elfogadható, amennyiben egy piaci szereplő valóban korlátozta a versenyt, és annak érdekében, hogy bizonyosan megakadályozzák a jogsértést, a jogszabályok és döntéshozatali gyakorlat nagyon szigorú. Így akár az sem kizárt, hogy egy vállalkozás képviselője jóhiszeműen szeretett volna eljárni, mégis kartellgyanúba keveredik.
Az egyik ilyen kockázatos szituáció az iparági szövetség találkozón való részvétel, az ott történő piaci helyzetről szóló információcsere. Ez ugyanis könnyen átcsúszhat a tényleges árakról való megbeszélésbe, esetleg megállapodásba. Ilyen esetre gondolva már a meghíváskor tisztázni kell, hogy nem lehet szó árakról. Nem jelenthet felmentést, ha például a meghívó címzettje a megbeszélésen nem vett részt, „csak” beosztottját küldte el. Az sem lesz elég a gyanú tisztázásához, ha pusztán összehoztuk a jogsértés résztvevőit, de mi magunk nem vettünk részt a megbeszélésen.
A beszerzési tárgyalásokon is hasonló veszélyek leselkednek a cégekre. Nem szabad ugyanis a beszállítónak megszabnia, hogy terméket milyen áron kell eladnia a kereskedőnek. Ez különösen akkor jelent problémát, ha egy vállalat szeretné, ha termékét a kereskedelmi láncok magasabb áron értékesítenék, mert ezzel prémium termékként pozícionálja azt. Ehhez azonban nem szabhatja meg, nem kötheti ki a minimum árat. Nem mondhatja meg azt sem, hogy mekkora árengedményt lehet adni. Ajánlhatja azonban, hogy terméke ne kerüljön középső vagy alsó árkategóriába, de ez nem vezethet kötelező árhoz.
A meetupon a szakértők érintették a „hub and spoke”, más néven ABC kartelleket is. Ilyenkor A szereplő B-nek ad át információt, amely azt továbbadja C-nek, vagyis az egy szinten lévő versenyzők (A és C) számára szándékoltan világossá válik a másik jövőbeli magatartása. Ez a fajta kartellezés is szigorú megítélés alá esik. – hangsúlyozta dr. Zavodnyik József, a Klart Legalhoz 2016 októberében csatlakozott versenyjogi szakértő.
A meetup részletes szakmai anyaga a Tiszta verseny című blogon olvasható.
