Mol kontra Surgutneftegas - intézkedés nélkül zárult a felügyeleti vizsgálat
A felügyelet a honlapján közzétett határozat szerint a Molban - mint nyilvánosan működő részvénytársaságban - a 2009. március 29-i, a törvényben meghatározott százalékos mértéket átlépő, szavazati jogot biztosító részvények elidegenítése és megszerzése kapcsán indított hivatalból közigazgatási hatósági – piacfelügyeleti – eljárást.
Az eljárás célja a határozat szerint annak megállapítása volt, hogy a tranzakciókhoz köthető egyes, bármely piaci szereplő magatartása során sérültek–e a bennfentes kereskedelem, illetve a piacbefolyásolás tilalmát kimondó törvényi rendelkezések. A felügyelet az eljárás során - egyebek mellett - több esetben nemzetközi jogsegélykérelemmel fordult külföldi társhatósághoz is.
Az OMV tavaly márciusban a Mol-ban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését eladta a Surgutneftegas-nak (Szurgutnyeftyegaz), Oroszország egyik legnagyobb kőolaj- és földgáz-ipari konszernjének. Az ügylet értéke az OMV közleménye szerint 1,4 milliárd euró volt. Ezt követően a Mol és a Surgutneftegas részvényeinek árfolyama is emelkedett a tőzsdéken.
Binder István, a PSZÁF szóvivője tavaly áprilisban az MTI-nek elmondta, hogy a felügyelet vizsgálja az ügylet szabályosságát; a vizsgálatot a Mol panasza alapján indították azért, hogy kiderüljön, a tőkepiaci normák passzusai nem sérültek-e a tranzakció nyomán. A Mol a tranzakciót követően bejelentette, hogy ellenséges felvásárlásnak tekinti a Surgutneftegas tulajdonszerzését, a magyar kormány pedig jelezte, hogy meg kívánja védelmezni a Mol függetlenségét. Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter a múlt héten azt mondta, hogy az orosz hatóságok továbbra is támogatják a Surgutneftegast a Mol-ügyben, s miként a múltban, a jövőben is konzultálni fognak a magyar és az Európai Uniós vezetéssel.
A miniszter szerint az ügylet átlátható volt, és megfelelt minden európai szabálynak, a magyar hatóságok pedig nem szolgáltattak Oroszországnak semmilyen olyan dokumentumot, amely alátámasztotta volna az üzlet törvénytelen voltát. A magyar kormányszóvivő ezzel kapcsolatban az MTI-vel a múlt héten azt közölte: a magyar kormány többször jelezte orosz partnerének, hogy támogatja a Mol meghirdetett stratégiáját, amelynek egyik kulcseleme a társaság függetlenségének megőrzése.
A befektetésről Vlagyimir Bogdanov, a Surgutneftegas elnöke az idén március közepén annyit mondott, elégedett az üzlettel és a részvénycsomagot nem kívánják áruba bocsátani. Emlékeztetett azonban arra is, hogy a Surgutneftegas még nem tett szert jövedelemre a befektetésből. Tavaly, nem sokkal a csomag megvásárlása után a Mol úgy döntött, hogy nem fizet osztalékot, noha egy évvel korábban a jóval csekélyebb eredményének 40 százalékát osztotta szét a részvényesek között. A Mol az idén szintén azt javasolja részvényeseknek, hogy a cég ne fizessen osztalékot.
A Surgutneftegas idén sem szavazhat a Mol Nyrt. április 29-i éves rendes közgyűlésén, mivel tulajdonosként nem szerepel a már lezárt részvénykönyvben, s nagy valószínűséggel az eseményen még megfigyelőként sem vesz részt. A részvételhez a jogot ugyanis addig nem szerezhette meg, amíg tartott a felügyeleti vizsgálat. Az egyik orosz befektetési társaság elemzője nemrég a Kommerszantnak nyilatkozva nem tartotta kizártnak, hogy a konszern tárgyalásokat kezd a részvénycsomag eladásáról, ha meggyőződik arról, hogy az idén sem tud részt venni a közgyűlésen.
Egy másik szakértő ehhez hozzátette, hogy a Surgutneftegas akkor sem tudna hatással lenni a Mol irányítására és döntéshozatali folyamataira, ha jelen lenne a közgyűlésen, mivel a magyar konszern alapszabálya egy részvényes szavazati jogát a szavazatok legfeljebb 10 százalékában korlátozza. A Molban való tulajdonszerzéssel kapcsolatban nem ez volt az első felügyeleti vizsgálat: 2007-ben az oroszoknak a pakettet eladó osztrák OMV olajipari cég felvásárlási kísérleteit is elemezte a hatóság, amelynek nyomán a Molt és az OMV-t is bírsággal sújtotta.
