Munkaidőn kívüli munka – mindent a bérpótlékokról

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy amennyiben a munkavállaló a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett, egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük a fentiekről.

Munkaidőn kívüli munka – mindent a bérpótlékokról

Pontosan melyek azok az időtartamok, illetve időszakok, amelyekben történő munkavégzés esetén bérpótlék jár és hogyan alakul az egyes esetekben a bérpótlékok mértéke?

Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkaért 50 % bérpótlék jár. Emellett a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a vasárnap, a munkaszüneti napon, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés (műszakpótlék) és éjszakai munkavégzés esetén jár bérpótlék. A bérpótlékok mértéke az utóbbi esetek sorrendjében 50%, 100%, 30% és 15%.

„Feltétlenül meg kell azonban jegyeznem, hogy a munkavállaló által végzett többletmunkáért a munkáltató a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel bérpótlék helyett szabadidőt is biztosíthat a munkavállaló részére” - mondta a szakértő.

Alapesetben hogyan történik a bérpótlékok elszámolása?

Fontos kiemelni, hogy az egyetlen kógens, tehát eltérést nem engedő törvényi szabály a bérpótlékokkal kapcsolatban, hogy bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illetik meg. Ennek megfelelően érvénytelen az a megállapodás, amely a pótlékköteles időtartamra vagy időszakra kizárólag (alapbér nélkül) pótlékfizetési kötelezettséget ír elő. Az Mt. bérpótlékokra vonatkozó további rendelkezéseitől kollektív szerződés a munkavállaló előnyére és hátrányára is eltérhet, vagyis a kollektív szerződésben a bérpótlékra való jogosultság kizárható vagy más jogcímen járó bérpótlék is megállapítható, a bérpótlék mértéke csökkenthető vagy a számítási alapja a törvényben foglaltakhoz képest másként is meghatározható. Emellett a felek megállapodása főszabály szerint a munkavállaló előnyére térhet el a bérpótlékokra vonatkozó törvényi rendelkezésektől azzal, hogy az Mt. 136. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől, miszerint a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára is eltérhet.

Visszatérve a kérdésre, a fentiek szerinti eltérő megállapodás hiányában a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani. E számítási szabály egységes és könnyen alkalmazható a munkáltató által, hiszen a havi alapbér összegét kötelezően tartalmazza a munkaszerződés, amely minden esetben időbér, így csak az osztószámmal történő egyszerű osztási műveletet kell elvégezni, amelynek eredménye a pótlékszámítás alapjául szolgáló egy órára eső bér összege.

Melyek azok a módszerek, amelyek még ennél is egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé?

Alapvetően két egyszerűsítési lehetőség van, a bérpótlékok beépítése az alapbérbe vagy havi átalánydíjazás megállapítása. Fontos kiemelni, hogy ezeket az egyszerűbb elszámolási módokat a munkáltató csak abban az esetben alkalmazhatja, ha a munkaszerződésben vagy annak módosításában kifejezetten megállapodott erről a munkavállalóval. A munkáltató egyoldalúan a munkavállaló egyetértése hiányában az Mt. általános pótlékszámításra vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.

Mit kell tudni az alapbérbe foglalt bérpótlékról?

Abban az esetben, ha a felek a munkavállaló alapbérét azokra a különös körülményekre figyelemmel állapították meg, amelyek egyébként a bérpótlék fizetési kötelezettséget megalapozzák, az Mt. megengedi, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy a munkáltató nem köteles külön bérpótlékot fizetni a munkavállaló részére. Ellenben a munkavállaló részére csak az alapbére jár, amely a bérpótlékokat is magában foglalja (például, ha az éjszakai portás alapbérét az éjszakai munkavégzésre figyelemmel magasabb összegben állapították meg, akkor csak alapbérére jogosult és bérpótlékra nem).

Az alapbér a pótlékok közül a vasárnapi, a munkaszüneti napi munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot foglalhatja magában, az alapbérbe nem építhetőek tehát be a rendkívüli munkavégzésre, a készenlétre és ügyeletre járó bérpótlékok - tudtuk meg az ügyvédtől. A felek erre vonatkozó megállapodásának pedig kifejezetten tartalmaznia kell azt, hogy az alapbért mely pótlékokat magába foglalóan állapították meg, ennek elmaradása esetén ugyanis a munkavállaló az Mt. szerinti pótlékokra jogosult.

Melyek a pótlékátalányban való megállapodás főbb szabályai?


A pótlékátalánnyal kapcsolatos megállapodás megkötése esetén is követelmény, hogy a feleknek pontosan meg kell jelölni a megállapodásukban, hogy a pótlékátalány mely pótlékokat foglalja magában, ennek elmaradása esetén a munkavállaló szintén az Mt. szerinti pótlékokra jogosult. A különbség az alapbérbe foglalt bérpótlékoktól az, hogy az átalány magában foglalhatja a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is. Az egyértelműség érdekében érdemes az egyes pótlékokat kiváltó átalány összegét külön-külön meghatározni.

„Kiemelendő, hogy sem az alapbérbe foglalt bérpótlék, sem a pótlékátalány megállapítása során nem kerülhet a munkavállaló lényegesen vagy aránytalanul hátrányosabb helyzetbe a tételes elszámoláshoz képest. Mindkét egyszerűbb elszámolási módban történő megállapodás esetén előfordulhat, hogy a munkavállalót összességében kevesebb bérpótlék illeti meg, mint az Mt. szerint számolt bérpótlékok összege, de a Munkáltató ezen elszámolással sem élhet vissza, mert ha a munkavállaló lényegesen vagy aránytalanul hátrányosabb helyzetbe kerül, akkor a felek erre vonatkozó megállapodása érvénytelen és a törvény szerinti tételes elszámolást kell alkalmazni.” – mondta el dr. Parázsó Helga ügyvéd.

Hozzászólások

Jön az elektronikus jótállási jegy

A szavatosság-jótállási szabályozás átfogó módosításának részeként 2021-től a papír alapú mellett bevezetik az elektronikus jótállási jegyet - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium szombaton az MTI-vel.
2020. 12. 05. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Megnyitotta kapuit a MikulásGyár

December 20-ig várják a rászorulóknak szánt adományokat a Mikulásgyárban, amely pénteken nyitotta meg kapuit. Idén a program az ország mind a 24 Auchan áruházában lesz jelen.
2020. 12. 05. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Idén az átlagosnál melegebb volt az őszi időszak

Az átlagnál 1,1 Celsius-fokkal melegebb volt az idei ősz. A csapadék mennyisége átlagos volt, de eloszlása nem volt egyenletes: az október több mint kétszer csapadékosabb volt a szokásosnál, míg novemberben az átlagos havi csapadék fele sem hullott - állapította meg elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2020. 12. 05. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Kedvező nemzetközi hangulatban emelkedett a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 522,75 pontos, 1,35 százalékos emelkedéssel, 39 227,87 ponton zárt pénteken.
2020. 12. 04. 19:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Erős forgalmat vár az IKEA

Novemberben 5 százalékkal nőtt az IKEA magyarországi forgalma a tavaly novemberihez képest, és a várakozások hasonlóak decemberre is - közölte a vállalat az MTI megkeresésére pénteken.
2020. 12. 04. 18:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Új befektetési igazgatóval erősít a Széchenyi Alapok

Tapasztalt pénzügyi szakembert nevezett ki újonnan létrehozott, negyedik befektetési igazgatóságának élére a Széchenyi Alapok, amely egy év alatt megötszörözte befektetési aktivitását. Molontay Tamás pályáját a Volksbankban kezdte, majd felsővezetőként, illetve vezérigazgatóként dolgozott az ING Bankban, a Crédit Agricole-nál és a Citibankban, foglalkozott kockázati tőkével, és egy nemzetközi ügyfélélménykutató cég európai igazgatójaként is tevékenykedett.
2020. 12. 04. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

December 7-től elérhetőek a 2021-es éves autópálya-matricák

A 2021-es éves országos és megyei autópálya-matricák 2020. december 7-től elérhetőek a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) saját értékesítési felületén, ügyfélszolgálati irodáiban és viszonteladó partnereinél, a 2020. évre váltott ugyanilyen típusú vignetták 2021. január 31-ig biztosítanak úthasználati jogosultságot a hazai díjköteles gyorsforgalmi utakon - közölte a szolgáltató pénteken az MTI-vel.
2020. 12. 04. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Családbarát munkahely a Gazdasági Versenyhivatal

Családbarát munkahely címet nyert a Gazdasági Versenyhivatal az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázaton. Az elnyert cím nem csak a versenyhatóság eddigi családbarát eredményeit, hanem jövőbeli fejlesztési terveit is honorálja.
2020. 12. 04. 15:35
Megosztás:
Hozzászólások:

Nőtt a munkanélküliség Csehországban

Csehországban 3,8 százalékra emelkedett a munkanélküliség novemberben az októberi 3,7 százalékról - közölte a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium pénteken Prágában.
2020. 12. 04. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Mélypontra zuhantak a budapesti albérletárak

Mélypontra zuhantak a budapesti albérletárak a koronavírus-járvány második hullámának hatására, november elejétől, a vészhelyzet kihirdetését követően tömegesen jelentek meg a havi 100 ezer forint körüli összegtől bérelhető lakások - közölte a Rentingo.com pénteken az MTI-vel.
2020. 12. 04. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyedülálló garancia biztosítással lép piacra a Hungarikum Alkusz Cégcsoport legújabb tagvállalata

Speciális garancia biztosítási termékkel lép piacra a Hungarikum Alkusz Cégcsoport legújabb tagvállalata, a HUNInsolex Biztosítási Vezérügynökség Kft., melyet az utólagos útdíjfizetési lehetőséget választó fuvarozó és szállítmányozó cégek részére ajánlja.
2020. 12. 04. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Eddig ezermilliárd forint babaváró támogatást folyósítottak

Ezermilliárd forint babaváró támogatást folyósítottak több mint 120 ezer igénylő párnak tavaly július óta - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken a Facebook-oldalán.
2020. 12. 04. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nőtt az ipari termelés októberben

Az ipari termelés októberben az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal és tavaly októberhez mérten is 0,6 százalékkal nőtt. A kormány gazdaságvédelmi és munkahelyvédelmi intézkedéseinek köszönhetően sikerült a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásait kompenzálni, és ősztől hónapról-hónapra javul a magyar ipar teljesítménye - kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott adatait értékelve György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
2020. 12. 04. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

4000 milliárd forint is lehet az építőipar idei termelése

Az építőipar idei teljesítménye elérheti a 4000 milliárd forintot, amely elmarad ugyan a tavalyitól (4400 milliárd), és a 2018-as értéknek felel meg, de a lakásépítés így is húzóágazata maradt a gazdaságnak - mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke péntek reggel az M1 aktuális csatornán.
2020. 12. 04. 10:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Mi várható a ma a magyar részvénypiacon?

Iránykeresés várható nyitásban a Budapesti Értéktőzsdén - írta az MTI-nek pénteken küldött elemzésében az Equilor elemzője.
2020. 12. 04. 09:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Pénzbírságot kapott az álhírterjesztő férfi

A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon 705 ezer forint pénzbüntetésre ítélte nem jogerősen azt a férfit, akit közveszéllyel fenyegetés bűntettével vádolt az ügyészség, amiért álhírt terjesztett az új koronavírussal kapcsolatban.
2020. 12. 04. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

50 ezer cégnek lenne érdemes a kiva-ra váltani

A Pénzügyminisztérium számításai szerint akár 53 ezer cégnek is érdemes lehet jövőre kisvállalati adóra (kiva) váltani, a váltással e cégek 2021-ben átlagosan csaknem 600 ezer forint adót takaríthatnak meg - tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.
2020. 12. 04. 06:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Ratatics Péter maradt a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke

Újraválasztották Ratatics Pétert, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatóját a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökévé a szervezet közgyűlésén - tájékoztatta a szövetség csütörtökön az MTI-t.
2020. 12. 04. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre több cég készül online karácsonyi ajándékokkal

A koronavírus-járvány átalakítja a céges karácsonyi ajándékozást is. A home office és a személyes találkozások elmaradása miatt egyre több helyen várható, hogy a partnereknek a megszokott, futár által kézbesített csomagok helyett idén valamilyen online ajándékkal készülnek. Langmár Zsuzsa kommunikációs szakember szerint a legjobbak és a legemlékezetesebbek a személyre szóló üzenetek, például egy rövid videó.
2020. 12. 04. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A panellakások drágulása már közel sem a régi 2020-ban

2020 a konszolidáció éve volt a lakótelepi ingatlanok piacán is, mindössze 4 százalékos volt a drágulás a 2020. januári és szeptemberi időszak között, 2019 hasonló időszakához képest. Ez a tavalyi évben mért 17 százalékos áremelkedéshez képest látványos visszaesést jelent – derül ki a NAV lefrisebb tranzakciós adataiból. Az OTP Ingatlanpont szakértői friss összeállításukban a panellakások piacát vizsgálták meg, előrevetítve azt is, hogy mit hozhatnak a legújabb kormányzati bejelentések ebben a szegmensben.
2020. 12. 04. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások: