NGM: kedvező államháztartási folyamatok, 3 százalék körüli növekedés
Az NGM csütörtökön tette közzé az államháztartás részletes adatait. Ezek szerint márciusban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 226 milliárd forintot tett ki, míg a februári hiány 256,9 milliárd forint volt. Az első negyedéves hiány 536,7 milliárd forint volt, az éves előirányzat 61 százaléka, egy évvel korábban a deficit 701,2 milliárd forintot tett ki. Megjegyzik: a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása az idén sem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél nem változik, az továbbra is a GDP 2,4 százaléka.
A központi költségvetés 558,3 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 10,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig csaknem 10,9 milliárd forintos szufficittel zártak az első negyedévben. A központi költségvetés március végi bevételei az előző év azonos időszakához képest 111,5 milliárd forinttal lettek magasabbak. A kiadások 126,3 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak. A tárca felidézi: tavaly március végéig fizettek ki a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében 68,2 milliárd forint törlesztési célú támogatást. Mindezen felül elmaradtak az előző évitől a költségvetési szervek kiadásai, a helyi önkormányzatok támogatásai, a társadalmi önszerveződések támogatásai és az egyéb kiadások is.
A kamatkiadások az év első három hónapjában 308,0 milliárd forintot tettek ki, 75,8 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 112,5 milliárd forintos szintet értek el, 83,0 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (195,5 milliárd forint) így összességében 158,8 milliárd forinttal lett kevesebb az előző évi bázisnál, amely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható. A társadalombiztosítási alapok március végi 10,7 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,8 milliárd forintos hiányából, valamint az Egészségbiztosítási Alap 12,5 milliárd forintot megközelítő többletéből tevődik össze.
Tavaly az első három hónapban az alapok együttes többlete 63,9 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a nyugellátásokra, a gyógyító-megelőző ellátásokra, valamint a gyógyszertámogatásra és a gyermekgondozási díjra kifizetett összegek. Az elkülönített állami pénzalapok első három havi 10,9 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei közel 2 milliárd forinttal, kiadásai 22,0 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak.
A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadása, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kiadásai teljesültek magasabban az előző év azonos időszakához képest. Az adóbevételekről az NGM ismerteti: a társasági adóból a központi költségvetésben az év első három hónapjában 78,9 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaka értékétől 7,7 milliárd forinttal, 8,9 százalékkal maradt el. A befizetések 7,4 százalékkal alacsonyabban, míg a kiutalások 8,6 százalékkal magasabban alakultak az előző évinél. A befizetések elmaradását a tavalyi évben egyszeri alkalommal fizetendő hitelintézeti hozzájárulás 7,4 milliárd forintos összege okozta.
E tétel figyelmen kívül hagyásával a 2015. év első három hónapjának befizetései 0,4 milliárd forinttal meghaladják az előző év azonos időszakában keletkezett befizetéseket. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron március végéig a központi költségvetésnek 36,3 milliárd forint bevétele származott, amely 2,1 milliárd forinttal magasabb a 2014. év azonos időszakának bevételénél. A bevétel bázisévhez viszonyított magasabb teljesülésének oka az, hogy 2014-ben a március havi kötelezettségből 2,8 milliárd forint áprilisban folyt be a költségvetésbe.
Az év első három hónapjában az általános forgalmi adóból 684,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbit 67,5 milliárd forinttal haladta meg. A befizetések 7,8 százalékkal, míg a kiutalások 4,3 százalékkal magasabban alakultak az előző évinél. A belföldi befizetések növekedése jellemzően a kereskedelmi szektorhoz, az építőiparhoz, valamint a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás szektorokhoz köthető. A kiutalások növekedésének hátterében az elmúlt év végi befizetések növekedése áll, emiatt a magasabb befizetéseket magasabb kiutalások kísérték.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első három hónapjában 202,2 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 22,6 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal magasabb. Az üzemanyagok esetében 115,1 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, amely 16,0 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszaki bevételnél. A befizetések növekedését a gázolaj-, valamint a benzinforgalom bázisévhez mért növekedése magyarázza. A dohánygyártmányok jövedéki adója (67,3 milliárd forint) 4,8 milliárd forinttal volt magasabb a tavalyi év bevételénél. (MTI)
