Nagy Márton: a bankoknak hosszabb távon kell felkészülniük az alacsony kamatokra

Az alelnök jelezte: az európai szabályozás miatt egyre magasabb tőkekövetelményeknek kell eleget tenniük a pénzintézeteknek, ami nagy kihívás számukra.

Nagy Márton kifejtette: 2008 és 2015 vége között jelentősen megváltozott a magyar bankrendszer mérlegszerkezete. A bankok által nyújtott hiteleken belül főleg a nagyvállalati hitelek aránya csökkent, a bankok az előzőleg jegybanknál elhelyezett betéteiket nagyrészt állampapírra cserélték, ez adja most a hazai bankrendszer mérlegfőösszegének mintegy 20 százalékát.

Elmondta: a nagyvállalatok egyre inkább a külföldről felvett (az anyacégtől vagy valamelyik külföldi banktól kapott) hiteleket részesítik előnyben, ezért a bankrendszer aktivitása szempontjából nem a teljes vállalati hitelezést, hanem a kkv-hitelezést kell figyelniük a bankároknak és az elemzőknek. Jelezte: a kis- és középvállalati (kkv) hitelek 2015 végére 3,6 százalékkal nőttek, eközben a teljes vállalati hitelállomány 4 százalékkal visszaesett. Az MNB évi 5-10 százalékos bővülésre számít a következő években a kkv-hitelezésben.

Kitért arra, hogy a lakossági hitelezésben csak az új hitelek nyújtására érdemes figyelni, ezen belül a használt lakásokra felvett kölcsönök húzzák a hitelezési piacot. A csok beindulásával az új lakásokra felvett hitelek egyre jelentősebb arányt adnak. Az új lakáshitelek hitelfedezeti aránya (LTV-je) 60-62 százalék körül van, és folyamatosan emelkedik.

Nagy Márton szavai szerint a lakáspiac felfutását nem hitelboom, hanem megtakarítási-boom idézte elő. A lakosság elsősorban a megtakarításaiból vásárol lakást, nemegyszer befektetésként.

A lakáspiaci kínálat alacsony, túlkereslet van a piacon, ezért emelkednek a lakásárak. Az MNB nem vár lakossági hitelboomot, de idén az év végén megállhat a lakáshitel-állomány csökkenése, ezt segítené, ha újra megjelenne az önálló zálogjog a hazai szabályozásban - jelezte az alelnök.

Szólt arról, hogy a bankok állampapír-aránya magas, ennek érdemi oka az, hogy a hitelezést egyelőre visszafogják a hazai bankok. A hitelezés növekedése viszont növelni fogja a mérlegüket, így az állampapírok hányada mérséklődhet a bankok mérlegében.

Emlékeztetett arra: az önfinanszírozási programban szerepet játszó kamatcsere ügyletek (IRS-ek) jelentősen csökkentették a bankrendszer kamatkockázatát, de nem teljesen szüntették meg. Elmondta: a jelenlegi 80 százalék körüli bruttó hitel/betét arány nem egészséges, a bankoknak többet kellene hitelezniük.

Az MNB alelnöke jelezte: a betétek kamatszintje a lakosságnak nem lesz negatív, ugyanis a Ptk. ezt nem engedi meg, a vállalatoknál azonban elképzelhető a negatív kamat. Az MNB alelnöke szerint a következő években a bankok számára kihívást jelent majd a nem teljesítő hitelek isztítása, az alacsony kamatok, a banki jövedelmezőség és hatékonyság javítása, a BUBOR-piacot érintő reformok, és a magas készpénzállomány csökkentése. Továbbra is gond, hogy 130 ezer nem teljesítő, nem fizetett jelzáloghitel adósának helyzete egyelőre megoldatlan - tette hozzá.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója szerint a monetáris tanács az idén tovább fogja csökkenteni az alapkamatot.

Patai Mihály megdicsérte a jegybank kamatcsökkentési ciklusát. A monetáris tanács "mesterien" csökkentette az alapkamatot , a sajtóban gyakran "Antikrisztusnak tekintett személyről" nem is beszélve - utalt neve megemlítése nélkül Matolcsy György MNB-elnökre.

Patai Mihály jelezte: a magyar bankoknak is figyelembe kell venniük, hogy a magyar lakosság fogyasztása egyre komolyabb tényező a GDP bővülésének alakításában. Az UniCredit 4 százalékos éves háztartási fogyasztás bővüléssel számol, ez azért jó hír, mert ez nem függ az EU-tól megkapott forrásoktól, és attól sem, hogy miként dönt az Audi az új fejlesztésekről, azaz egészségesebb lesz a gazdasági növekedés alapja.

A magyar gazdaság rendbetétele sikeres volt, 40 év után rendbe tették a költségvetést, függetlenül attól, hogy milyen eszközöket használt a kormányzat - szögezte le Patai Mihály.

Szerinte a vállalati hitelezés visszaesését az is magyarázza, hogy komoly ágazati változás történt a hiteligényes ágazatokban - az építőipar és az energetika ma már sokkal kevesebb finanszírozási forrást igényel. Ugyanakkor továbbra is figyelmeztető, hogy a hazai vállalati hiteligényeket 60-65 százalékban nem hazai pénzintézetek finanszírozzák - jegyezte meg.

A bankszövetség elnöke szerint a csok rendkívül kedvező, de kockázatnak nevezte, hogy Magyarországon minden második házasság válással végződik.

A rendezvényt megzavarta az egyik devizahiteles szervezet képviselője, aki berohant a tanácskozásra, és élesen bírálta a bankárokat, a bankok hitelezési gyakorlatát.