Nagy változások előtt a követeléskezelő piac
A 2012-es Európai Fizetési Kockázati Indexből kiderül, hogy Magyarország kockázati megítélése 2005 óta folyamatosan romlik, a magyar vállalatok leírási vesztesége 2,7%-ról 3,5%-ra nőtt az elmúlt három évben. Ez az arány kiugróan magas a közép-kelet-európai régióban, így nem meglepő, hogy Magyarország jelenleg a balkáni és mediterrán országokkal együtt a legrosszabb kategóriába tartozik Európában. Az index (European Payment Index), melynek eredményeit tavaly immár nyolcadik alkalommal tette közzé az Intrum Justitia, 28 országban készített kutatás adataira támaszkodva, a különböző gazdaságok, régiók és szektorok összehasonlítása alapján vizsgálja a régióra jellemző fizetési szokásokat és az ehhez kapcsolódó változásokat.
A kereskedelmi szektorban változatlanul kevés figyelmet fordítanak a követeléskezelésre, a cégek jellemzően továbbra is inkább a leírási veszteséget könyvelik el, ahelyett, hogy a behajtással járó költségeket vállalnák. Ezzel szemben a fogyasztói szektorban egyre fontosabb szerepet tölt be a hatékony követeléskezelés. Mind az ebben a szektorban keletkezett követelésekkel kapcsolatos reklamációk száma, mind az ismeretlen adósok száma csökkenni látszik. Ennek oka leginkább abban kereshető, hogy a szolgáltató cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek adatbázisaik karbantartására. A vásárolt követelések minősége sokat javult, mely az ismeretlen adósok számának esésében és a reklamációk számának csökkenésében is megmutatkozik.
„A követeléskezelési szolgáltatások egyre inkább a megbízók igényeihez alkalmazkodtak. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kintlévőségek korai kezelése, a tervezhetőség előtérbe kerülése, valamint számos kockázatcsökkentő megoldás is” - hangsúlyozta Majorosi Gyöngyvér, az Intrum Justitia cégcsoport értékesítési igazgatója.
Jelenleg itthon jellemzően a multinacionális vállalatok alkalmaznak követeléskezelőket, hiszen az ő cégkultúrájukba épült már bele ez a szolgáltatás. Ugyanakkor a hazai kkv-k számára is fontos lenne figyelmet fordítani a megelőzésre, a cégfigyelésre, és az adatok nyilvántartására – és ebben pedig kikerülhetetlen a követeléskezelő cégek szerepe. A magyarországi cégeknél az alvállalkozói struktúra miatt gyakori, hogy az egyetlen jelentős vevő nem- vagy késve történő fizetése az egész vállalkozás bedőlésével fenyegethet. Ez a helyzet kényelmetlen alkalmazkodási stratégiákat követelt meg a cégektől, például az ügyfélvesztéstől félve nem terhelnek késedelmi kamatot, vagy csak előre fizetés mellett vállalnak munkát.
A tervezett törvényi változtatások, többek között a késedelmi költségátalány bevezetése a harminc napon túli tartozások esetében, alapjaiban változtatják meg a kialakult helyzetet. Ennek következtében a jelenlegi szűkös finanszírozási helyzetben a vállalatoknak már nem kell többletköltségeket vállalniuk a rosszul fizető ügyfeleik számláinak kiszervezett követeléskezelése során sem.
