Nagyszabású állami fejlesztési tervek Franciaországban
A támogatáshoz a kormány 13 milliárd eurót a pénzügyi válság kezdetekor a bankoknak nyújtott állami kölcsön visszatérítéséből teremt elő, 22 milliárd eurót pedig a pénzügyi piacról felvett hitelekből fedez. "Franciaországot fel kell készítenünk a jövő kihívásaira azért, hogy országunk teljesen ki tudja majd használni a gazdasági növekedés újraindulását, s hogy még erősebb, még versenyképesebb legyen, és még több munkahelyet teremtsen" - hangozatta sajtótájékoztatóján a francia elnök.
A 35 milliárd eurós állami támogatásból a legnagyobb részt, 11 milliárdot a felsőoktatás kapja új, amerikai mintájú campusok létrehozására. "A világ legjobb egyetemeit akarjuk, mert csak így nyerhető meg a versenyképességi küzdelem" - mondta Sarkozy. A francia állami felsőoktatási rendszeren belül sajátos módon két modell működik egymás mellett: a nagyon hatékony, úgynevezett "nagy iskolákban" - ahova csak többfordulós felvételivel lehet bejutni - képzik az államigazgatási és vállalati vezetőket.
Ezzel párhuzamosan működnek az alulfinanszírozott és a nemzetközi értékelések végén található egyetemek. A második legfontosabb ágazatként a kutatást jelölte meg az államfő, amely 8 milliárd eurós támogatáshoz jut elsősorban a rák, a genetikai betegségek, az AIDS és az Alzheimer-kór elleni küzdelemre. A fennmaradó összegből 6,5 milliárd eurót kapnak a kis- és középvállalkozások, 5 milliárd euró a fenntartható fejlődésre fordítható, míg 4,5 milliárd euróból a digitális gazdaságot, azaz a nagysebességű internethálózatot fejleszti a kormány.
Sarkozy azt reméli, hogy a kormány kezdeményezéséhez 25 milliárd euróval csatlakozik a magánszektor is, a nagy beruházások összege jövőre így elérheti a 60 milliárd eurót. Az elnök kiemelte, hogy nem egy újabb rövid távú gazdaságösztönző programot kíván elindítani, amilyen az egy évvel ezelőtt bejelentett 26 milliárd eurós csomag volt a recesszió hatásainak tompítására. Sarkozy kormánya kezdeményezését a múlt olyan nagy ipari beruházásaihoz hasonlította, mint a szuperexpressz-vasúthálózat (TGV) elindítása, vagy az ország energiaellátására épített nukleáris erőművek programja.
Azt is hozzátette, hogy a Franciaországban csak "nagy kölcsönnek" nevezett program a negyedik generációs atomerőművek fejlesztését is támogatni fogja. Az államfő júniusban jelentette be először, hogy a "nemzeti prioritások finanszírozására" a kormány újfajta állami hitelrendszert indít. A prioritások és a kölcsönök összegének meghatározására mostanig tartott az egyeztetés a parlamenttel, a szociális partnerekkel, valamint a gazdasági és a kulturális élet szereplőivel. Sarkozy elképzelése szerint az eredetileg 100 milliárd euróra tervezett beruházásokat - azoknak politikai és szimbolikus jelleget kölcsönözve - az állam a lakosságtól közvetlenül felvett hitelekből kívánta volna fedezni, ez a megoldás azonban túl sokba került volna a kormánynak.
A kormányzat a pénzügyi piacokról viszont Franciaország viszonylag kedvező gazdasági helyzete miatt előnyös kamatozással tud jelenleg a támogatás kiegészítéséhez szükséges 22 milliárd euróhoz hozzájutni. A 35 milliárd euróra csökkentett támogatás világos üzenet az Európai Uniónak is, amely többször figyelmezette Franciaországot arra, hogy legkésőbb 2013-ra 3 százalékra kell csökkentenie a GDP-arányos államháztartási hiányát, amely az idén 8,2, jövőre pedig 8,5 százalékosra tervezett. A "nagy kölcsön" 2010 elején kezdődik, és Sarkozy mandátuma 2012-ig tartó második felének nagy befektetési programjait fogja fedezni.
