Nem kell B terv, ha ott az A2. Javaslatok a migráns ügyre
A márciusi helyi törvényhozási (Landtag) választásra készülő Rajna-vidék-Pfalz tartományi CDU-szervezetet vezető Julia Klöckner "A2-tervnek" nevezte el elképzelését, jelezve, hogy nincs szükség "B-tervre", hanem csak új elemekkel kell bővíteni Angela Merkel politikáját.
A menekültválság európai uniós kezelése a helyes út, de "előre kell lépni" nemzeti szinten és a szomszédos államokkal, valamint a tranzitországokkal folytatott kétoldalú kapcsolatokban is - idézte a német sajtó az alelnököt. Julia Klöckner elképzelése szerint csak azokat a menedékkérőket szabad beengedni Németországba, akik nagy valószínűséggel szereznek valamilyen menedékjogi státust és maradhatnak az országban.
Ezért a német határon, illetve külföldön ki kell alakítani intézményeket, amelyekben elvégzik a menedékkérők regisztrációját és kérelmük vizsgálatának első szakaszát, majd a németországi maradásra eséllyel rendelkező kérelmezőket Németországba szállítják, a többieket pedig visszaszállítják hazájukba.
Görögországban és Olaszországban támogatni szükséges az éppen erre a feladatra kitalált hot spotok fölépítését, és hasonló, német üzemeltetésű létesítményeket kell kialakítani Törökország szíriai és iraki határvidékén, a német határon pedig úgynevezett határközpontokat kell létesíteni a menedékkérők szortírozására - áll a Klöckner-féle A2-tervben. Az elképzelés szerint csak ezekben az intézményekben lehetne kiváltani menekültügyi ellátásra és eljárásra feljogosító menedékkérő-igazolványt - amelynek bevezetéséről a napokban hoztak törvényt -, aminek révén elejét lehetne venni az illegális határátlépésnek.
Így a Németországba a zöldhatáron keresztül érkező, vagy menedékkérő-igazolvánnyal nem rendelkező menedékkérőket egyenesen a határközpontokba kellene szállítani, hogy a hatóságok végrehajtsák a regisztrációt és eldöntsék, hogy az illető megpróbálkozhat-e egyáltalán a menekültstátus megszerzésével, vagy azonnal távoznia kell.
A terv szerint a hatóságoknak napi szinten meg kell határozniuk, hogy hány menedékkérőt lehet befogadni. A kontingensek összeállításában pedig humanitárius elveket kell érvényesíteni, a fokozott védelemre szoruló embereket - például felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúakat, betegeket, veszélyeztetett kisebbségek tagjait, köztük az iraki keresztényeket - kell előnyben részesíteni. A javaslatról elismerően szólt számos tekintélyes CDU-s politikus, többek között Peter Tauber főtitkár, aki szerint Julia Klöckner elképzelései egybevágnak a kormány törekvéseivel, és a középvállalati szektor érdekeit képviselő CDU-s tagozat vezetője, Carsten Linnemann, a Merkel-féle irányvonal bírálóinak egyik hangadója, aki szerint "teljesen mindegy, hogy B-terv vagy A2-terv, a lényeg az, hogy tegyünk végre nemzeti szintű intézkedéseket, mert azok nélkül nem lesz európai megoldás". Rajna-vidék-Pfalzban - valamint Baden-Württembergben és Szász-Anhaltban - március 13-án tartanak Landtag-választást. A legutóbbi mérések szerint az ellenzékben lévő CDU magasan vezet, a szavazatok 37-38 százalékára számíthat, de gyengült a tavaly év végi 40-41 százalékhoz képest. A kormányzó szociáldemokraták (SPD) 31 százalékon, a koalíciós társuk, a Zöldek 7 százalékon állnak. A liberális FDP és a Baloldal a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű újonc - a legtöbb elemző szerint jobboldali populista - párt pedig 9 százalékot szerezhet. A jelenlegi erőviszonyok alapján elsősorban egy CDU-SPD koalíció tűnik valószínűnek.
