Német lapok Orbán Viktor berlini látogatásáról
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív Orbán: nem vetjük el az eurót címmel közölt beszámolót a kormányfő és a német kancellár megbeszéléséről. A szerző, Majid Sattar a találkozó után tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat összefoglalva megjegyezte, hogy Angela Merkel nem közölt részleteket a megbeszélésnek a magyar kormány vitatott lépéseivel kapcsolatos részéről.
A Die Welt Magyarország már nem akarja az eurót címmel közölt beszámolót, amelyben egyebek között megjegyezték: a német kancellár eltekintett a magyar belpolitikai viszonyok nyílt bírálatától. Hozzátették: Orbán Viktor a találkozó előtt háttérbeszélgetést folytatott újságírókkal a lapot kiadó Axel Springer berlini központjában. A beszélgetés "az egyik leginkább vitatott európai kormányfő politikájáról folytatott kritikus vitává vált” - írta a Die Welt.
A baloldali Berliner Zeitung Eloszlatták a kételyeket címmel közölt beszámolót a találkozóról. A szerző, Katja Tichomirowa kiemelte: Angela Merkel nem vélt felfedezni demokratikus deficitet a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban, Brüsszelben viszont ezt másként látják, hiszen az Európai Bizottság az igazságszolgáltatás és az adatvédelem területén tapasztalt problémák miatt is kötelezettségszegési eljárást indított. A lap Merkel távolságtartása Orbántól címmel kommentárt is közölt. A szerző, Frank Herold írásában kiemelte: Orbán Viktor ritka vendég a berlini kancellárián, és alapos oka van annak, hogy Angela Merkel tartja a távolságot a magyar kormányfőtől. Orbán ópusztaszeri beszédéről megjegyezte: a miniszterelnök "velejéig revansista" beszédet mondott, és folyton "megdöbbentő" hangot üt meg, amely nem illeszkedik a 21. század világához és nem fér össze az uniós integrációval. Angela Merkel megjegyzése, miszerint a találkozón nyílt párbeszédet folytattak, a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy vitatkoztak - vélte a lap.
A liberális Tagesspiegel a látogatásból azt emelte ki, hogy a miniszterelnök kitüntetést adott át Romani Rosénak, a Német Romák és Szintik Központi Tanácsa elnökének és Snétberger Ferenc zeneszerző-gitárművésznek. Mattias Meisner beszámolójában kiemelte: Magyarországon egymást követik a romák elleni "gyűlölethullámok", Rose azonban nem akarja, hogy elszigetelődjék az ország, ezért ugyan bírálja a magyarországi "demokratikus deficiteket", de dicséri is a kormányt, amiért az uniós elnökség alatt sokat tett a szintik és romák egyenjogúsításáért.
A Der Spiegel című hetilap internetes kiadása Tiltakozások Orbán látogatásán címmel közölt beszámolót. A szerző, Severin Weiland kifejtette: a berlini látogatáson igen öntudatosan viselkedő Orbán Viktor a leginkább vitatott politikusok közé tartozik az EU-ban, ahol sokan attól tartanak, hogy reformpolitikájával tekintélyelvű irányba mozdítja az országot. A berlini politikában is "jó adag kétkedéssel" szemlélik Orbán politikáját, és nemcsak a baloldalon, hanem a konzervatív uniópártok soraiban is - tette hozzá.
A Handelsblatt című üzleti lap Merkel nyugtázta Orbánnak a reformok haladását címmel közölt beszámolót. Matthias Brügmann írása alcímében kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök a védelmébe vette a német cégek által kifogásolt különadókat. Kiemelte: a német kancellár nem csatlakozott nyilvánosan a magyar kormány tevékenységével szemben megfogalmazott bírálatokhoz, de megjegyzése, miszerint a találkozón nyílt párbeszédet folytattak, a "diplomatikus körülírása" annak, hogy voltak nézeteltérések.
Baráti, de kemény tárgyalásokra számít Angela Merkel a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési keret ügyében - emelte ki a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap európai kiadása, a német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki berlini tárgyalásairól szóló beszámolójában. Az EU kevésbé jómódú keleti része valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy továbbra is érkezzenek a támogatások, miközben néhány gazdagabb nyugati tagország csökkentést szeretne a kontinenst felkavaró válság időszakában - írta a lap, és idézte Merkelt, aki szerint "Európa fejlődése függ ettől, tisztességes megosztást kell találnunk".
A WSJ kitért arra, hogy Magyarország kifogást emelt azon tervekkel szemben, amelyek alapján a magyaroknak csaknem 30 százalékkal kevesebb támogatást jutna, mint a mostani középtávú költségvetési időszakban. (Ez a számot valójában nem az egész EU-költségvetéssel, hanem a kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapból származó pénzekkel kapcsolatban szokták emlegetni - a tud. megj.) A The Wall Street Journal Idézte Orbán Viktort, aki "korrekt, tisztességes" megoldást szorgalmazott, és aki szerint Magyarország "nem akar az EU-költségvetés vesztese lenni". (MTI)
