Németországot figyelmeztette az eurócsoport elnöke
Az euróövezeti tagállamok pénzügyminisztereit összefogó eurócsoport holland elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy a korábban válságállamként emlegetett Spanyolországban, Portugáliában és Írországban az utóbbi években mélyreható szerkezeti reformokat hajtottak végre, amelyek révén mindhárom gazdaság visszaállt a növekedési pályára. Az euróövezet egyes nagy országaiban viszont elmaradtak a reformok.
"Kézenfekvő példa Franciaország és Olaszország, de Németországnak is végig kell gondolnia, hogy miként tarthatja fenn versenyképességét" - mondta Jeroen Dijsselbloem, hozzátéve, hogy a konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíciós kormány egyes döntései, köztük a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét szélesítő intézkedések "eltérő irányba mutatnak, mint más országok lépései".
A berlini vezetés nem teheti meg azt, hogy visszatekint a kétezres évek első felében végrehajtott reformokra és elégedetten hátradől - utalt az eurócsoport elnöke a szociáldemokraták és a Zöldek Gerhard Schröder vezette kormányának - az Angela Merkel által vezetett konzervatívok által is támogatott - Agenda 2010 nevű programjára, amely elsősorban a szociális ellátórendszer társadalmi feszültséget előidéző átalakításával nagyban javította a munkaerőpiac rugalmasságát.
Németországnak "ébernek kell maradnia, hogy megőrizze versenyképességét" - hangsúlyozta Jeroen Dijsselbloem, hozzátéve, hogy mindenekelőtt állami beruházási programokra van szükség a közlekedési infrastruktúra, a digitális infrastruktúra, az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén. A német kormány elsősorban az államháztartási egyensúly megtemetésére és megtartására törekedik, a tervek szerint jövőre 1969 óta először hiány nélkül zár majd a költségvetés, az államadósság pedig tovább csökken.
Berlint ezért sok bírálat éri külföldről és belföldről, a kritikusok szerint a német és az euróövezeti gazdaság gyengesége miatt a takarékosság helyett inkább a gazdaság élénkítésére kellene összepontosítani, kihasználva, hogy Németország minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel jut forráshoz az állampapírpiacon. A vezető német gazdaságkutató intézetek is elsősorban beruházásokat szorgalmaztak a múlt hét végén közzétett előrejelzésükben, amely szerint a hazai össztermék (GDP) idén 1,3 százalékkal, jövőre 1,2 százalékkal nő, ami jelentős lassulást vetít előre a legutóbbi, tavaszi prognózisban jósolt 1,9 százalékos, illetve 2 százalékos növekedéshez képest.
Várhatóan a kormány is lefelé módosítja előrejelzését. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter kedden mutatja be a frissített prognózist. Tavasszal készült legutóbbi elemzésében a kormány 2014-re 1,8 százalékos, 2015-re 2 százalékos GDP-növekedést jósolt. A német gazdaság az első negyedévben, negyedéves összevetésben, 0,8 százalékos, éves szinten 2,5 százalékos GDP-növekedéssel három éve a legjobb teljesítményt nyújtotta, de a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a GDP az év első három hónapjához képest, a harmadik negyedévben pedig elemzői becslések szerint stagnálás következett. (MTI)
