Neves közgazdászok reformokat sürgetnek Németországban és Franciaországban
Sigmar Gabriel és Emmanuel Macron októberben érte fel Jean Pisary-Ferryt és Henrik Enderleint, hogy állítsák össze a mindkét ország tartós gazdasági növekedését elősegítő konkrét javaslataikat tartalmazó jelentést. A csütörtökön Párizsban bemutatott tanulmányban a két szakember úgy látja, hogy Franciaországnak "sürgős és konkrét reformokra" van szüksége, Németországnak pedig abba kell hagynia a "hosszú távú komoly kihívások" miatti feladatok "halasztgatását". A közgazdászok a sürgős helyzetre hívták fel a figyelmet. "Fordulóponthoz érkeztünk.
A gazdasági, társadalmi és politikai veszélyek, amelyekkel Európa szembesül mindannyiunkat veszélybe sodorja. A megosztottság mindenki számára fájni fog. Párizsnak és Berlinnek közös a felelőssége, hogy hogy ezt megakadályozza" - fogalmaznak. "A következtetésünk egyszerű: Franciaország és Németország túl sok időt szán közös kezdeményezések és nyilatkozatok kidolgozására. Tettekre van szükség" - tették hozzá. Franciaországnak a szakértők szerint a "rugbiztonság (rugalmasság + biztonság) modelljét kellene alkalmazni a munkaerőpiacán, valamint a német szociális partnerek pragmatizmusát kellene magáévá tennie, ezzel megteremthetné annak a lehetőségét, hogy a vállalatokon belül egyszerűbbé váljon a munkaidő kialakítása.
"Fontosabb lenne a munkaerőpiac strukturális jellemzőiről beszélni a politika szimbólumokról szóló viták helyett, ez különösen igaz a 35 órás munkahétre" - hívták fel a figyelmet. A közgazdászok azt is megállapították, hogy Franciaországban a fizetések a gazdaság lassulásának ellenére is növekedtek. Szerintük a fizetésekről szóló tárgyalások közti időt a jelenlegi egyről három évre kellene növelni, és a minimálbér indexálását is meg kellene reformálni. Németországban a múltban végrehajtott reformok sikere helyett a figyelmet a hosszú távú kihívások felé kellene fordítani a szakemberek szerint. Miután az ország "legfőbb gyengéje" a demográfiai csökkenés, a jelentés szerint "növelni kell a bevándorlást": az országnak évente 300 ezer embert kellene befogadnia. "
A német társadalom vajon készen áll-e erre?" - tették fel ugyanakkor a kérdést. A közgazdászok úgy látják, hogy Németországnak nem szabadna a dolgozni kívánó anyákat visszatartani a munkától, és meg kell teremteni a jogot arra, hogy azok, akik családi okok miatt részidőben dolgoznak, újra teljes idejű munkát vállalhassanak. A szakértők szerint Európa legjelentősebb gazdaságának növelnie kellene a befektetésekre fordított összegeket: a jelenleginél 24 milliárd eurónál többet kellene beruháznia a következő három évben. Ez több mint a duplája annak, amit Berlin tervez 2018-ig. A közgazdászok szerint Európának egyesített energetikai és digitális piacra lenne szüksége.
Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének befektetésösztönző csomagtervét pedig szerintük bővíteni kéne: a 21 milliárd eurós, közpénzekből létrehozandó Európai Stratégiai Befektetési Alap nem elegendő, kezdetnek legalább 30 milliárd eurót kellene a tagállamoknak az asztalra tennie. A javaslatok egy részét a két ország miniszterei azonnal elutasították közös sajtótájékoztatójukon. Emmanuel Macron francia tárcavezető kizárta, hogy a fizetésekről háromévente legyenek megállapodások, s a minimálbér kiszámításának módján sem kíván változtatni. Német kollegájának, Sigmar Gabrielnek pedig kétségei vannak afelől, hogy Németország évente 8 milliárd euróval többet tudna fordítani a beruházásokra, mert szerinte a befektetési deficit elsősorban a magánszektort terheli. ( MTI)
