Országos listát állító pártok
A Civil Mozgalmat Seres Mária alapította, aki 2008 októberében magánszemélyként indított népszavazási kezdeményezést annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés. A kérdésben 2009 márciusára legkevesebb 525 ezer hiteles aláírás gyűlt össze (a törvény szerint a referendum kiírásához legalább 200 ezer hiteles aláírás szükséges), így a magyar demokrácia történelmében először sikerült népszavazás kiírásához elegendő mennyiségű aláírást egy magánszemélynek összegyűjtenie.
A parlament áprilisban döntött a népszavazásról, az ezt megtámadó négy indítványt az Alkotmánybíróság elutasította, ugyanakkor azonban - mivel az Országgyűlés olyan törvénymódosítást fogadott el, amely szintén rendezni akarta a képviselői javadalmakat, a népszavazási kezdeményezés okafogyottá vált. A Civil Mozgalom 2009. április 24-én jött létre, mint alulról építkező politikai tömörülés; Seres Mária meghatározása szerint e civil erő legfontosabb célja az emberek közötti összefogás elősegítése és a bizalom megteremtése mellett egy valóban demokratikusan működő állam létrehozása, melyben a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 1988. március 30-án alakult Fiatal Demokraták Szövetsége néven, mint a hivatalos KISZ alternatívája. Az 1988. november 20-i legális alakuló kongresszus után 1990. február 8-án jegyezték be pártként. A Fidesz az 1990-es parlamenti választásokon 21 mandátummal ellenzéki párt lett, az 1994-es választásokon 20 mandátumot kaptak, s ismét ellenzékbe kerültek. 1995-ben a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták.
Az 1998-as választásokon a Fidesz a szavazatok 29,47 százalékát kapta, és 148 mandátummal az új parlament legnagyobb pártja lett, az Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök vezette Fidesz-FKgP-MDF koalíciós kormány 2002 májusáig volt hivatalban. A párt a 2002. évi választásokon az MDF-fel közös listán indult, majd 164 mandátummal a nagyobbik ellenzéki párt lett, akárcsak a 2006-os választások után, akkor a KDNP-vel közös listán indult, s 141 tagú frakciót alakíthatott. A pártot 1988-tól szóvivői testület, majd Országos Választmány irányította, ezután sorban Orbán Viktor (1993-2000), Kövér László (2000-2001), Pokorni Zoltán (2001-2002), Áder János (2002-2003 ügyvezető elnökként) majd 2003-tól ismét Orbán Viktor a párt elnöke. A párt teljes jogú tagja az Európai Demokratikus Uniónak, a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek, illetve a Demokratikus Közép Internacionálénak, társult tagja az Európai Néppártnak.
Az újjászerveződő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1989. szeptember 30-án tartotta első országos nagygyűlését. A párt az 1990. évi parlamenti választásokon 21 mandátumot szerzett, s az Antall József vezette koalíciós kormány tagja lett. Az 1994. évi választásokat követően ellenzékbe került, de a párton belül kezdődött hatalmi harc, kizárások, kilépések következtében 1997-ben megszűnt a parlamenti frakció is. Az 1998-as választásokon a párt nem jutott be a parlamentbe, a korábban kizártak, illetve kilépettek többsége a Fidesz soraiban politizált tovább.
A párt 2002-ben szerveződött újjá, s a 2006-os parlamenti választásokon - a Fidesszel közös listán - bekerült a parlamentbe, ahol 23 fős frakciót alakítottak. A párt elnökei voltak: Keresztes Sándor (1989-1990), Surján László (1990-1995), Giczy György (1995-2001), Varga László (2002-2003), majd 2003 óta Semjén Zsolt. A párt tagja az Európai Demokrata Szövetségnek, a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek, valamint az Európai Néppártnak.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) volt, amelynek tagjai hozták létre - korhatári kötöttség nélkül - a Jobbik Magyarországért Mozgalmat. A szervezet 2003. október 24-én tartott zászlóbontó ünnepi gyűlésén jelentette be, hogy párttá alakult. Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik célja a "rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése".
Önmeghatározása szerint "értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni". A 2006. évi parlamenti választásokon a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út pártszövetség néven 2,20 százalékot ért el. A Jobbik a 2009-es európai parlamenti választásokon - már egyedült indulva - 14,77 százalékot ért el, s 3 képviselőt küldhettek az EP-be. A párt első elnöke Kovács Dávid volt, a tisztséget 2006 óta Vona Gábor tölti be. A Jobbik 2009. október 24-én alapító tagja volt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének.
A Lehet Más a Politika (LMP) 2008-ban jött létre, s a magyar politika megreformálását tűzte ki célul. Az ideológiájában a zöld pártokhoz közelálló mozgalom részben a Védegyletből vált ki. Az LMP 2009. február 26-án alakult politikai párttá, az alapító nyilatkozat szerint hármas (liberális, baloldali és konzervatív) értékrendet képvisel és gyakorlati politikájában szemben áll a kormányzó balliberális pártokkal. A párt először a 2009. évi európai parlamenti (EP) választáson indult (a Humanista Párttal közös listán), s a szavazatok 2,61 százalékát szerezte meg, így nem jutott mandátumhoz.
A 2009 őszén tartott 3. tisztújító kongresszuson módosították a párt alapszabályát, és elfogadták az Európai Zöld Párt alapelveit tartalmazó chartát, valamint a pártcsalád alapszabályát. Szervezeti felépítését a hierarchia minimalizálásával, a minél hatékonyabb részvétel szellemében alakították ki, elnöke nincs, a mindennapi működést a választmány által kinevezett operatív vezető testület (OVT) irányítja. Az Európai Zöld Párt malmői kongresszusán, 2009. október 18-án az LMP-t megfigyelő státuszban felvették a tagok közé.
A Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-én Lakiteleken jött létre, de csak egy évvel később, 1988. szeptember 3-án alakulhatott meg hivatalosan, majd 1989. június 24-én döntöttek a párttá alakulásról. Az MDF 1990-ben megnyerte az első szabad választásokat, s Antall József vezetésével - az FKGP-vel és a KNDP-vel koalícióban - kormányra kerültek. 1994-ben a párt 38 mandátumával a legnagyobb ellenzéki párt lett. 1998-2002-ben a párt részt vett a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban.
A 2002. évi választásokon a Fidesszel közös listán indultak, s 188 mandátummal a második helyen végeztek, majd az MDF 24 mandátummal az Országgyűlés harmadik pártja lett. 2006-ban éppen átlépték a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot, s 11 mandátumot szereztek. A kilépések nyomán a frakció 2009-ben megszűnt, s a képviselők függetlenként dolgoztak tovább. A párt elnökei: Bíró Zoltán (ügyvezető elnök 1987-1989), Antall József (1989-1993,) Für Lajos (1994-1996), Lezsák Sándor (1996-1999), majd 1999 óta Dávid Ibolya. Az MDF tagja az Európai Kereszténydemokrata Szövetségnek, az Európai Demokratikus Szövetségnek, valamint a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1989. október 7-én alakult meg, miután az MSZMP XIV. kongresszusán az állampártból kivált reformerők új pártot alapítottak. Az október 7-i I. kongresszuson Nyers Rezsőt választották elnökké, majd 1990-98 között Horn Gyula volt a párt elnöke. Az 1990. évi választásokon az MSZP 33 mandátumot szerzett, és ellenzékben politizált. Az 1994-es parlamenti választáson abszolút győzelmet aratott: 209 mandátumot ért el, majd Horn Gyula elnökletével MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult.
A párt az 1998-as választások után - 134 mandátummal - a legnagyobb ellenzéki párt lett. 2002-ben 178 mandátumot szereztek, s az SZDSZ-szel koalíciós kormányt alakítottak. 2006-ban 190 mandátummal ismét győztek, és újra MSZP-SZDSZ koalíciós kabinet alakult. A koalícióból 2008. május 1-jétől a szabaddemokraták kiléptek, ettől kezdve az MSZP kisebbségben kormányoz. 1998-tól a párt elnökei voltak: Kovács László (1998-2004), Hiller István (2004-2007), Gyurcsány Ferenc (2007-2009), majd 2009 óta Lendvai Ildikó. A párt teljes jogú tagja a Szocialista Internacionálénak, valamint az Európai Szocialisták Párjának.
