Összefognak a helyi szereplők a pécs-pogányi repülőtér hatékony működtetéséért
A pécsi vállalkozó a hat évvel ezelőtt átadott pécs-pogányi reptér működésének hatékonyabbá tétele érdekében kezdeményezte a rendezvényt, összehíva a helyi gazdasági élet szereplőit. A fórum célja elsősorban a létesítmény potenciáljának, lehetőségeinek ismertetése, s egy megvalósítható jövőkép felvázolása volt. Csizi Péter, Pécs fideszes alpolgármestere a fórum megnyitásakor azt mondta, az önkormányzat évente 88 millió forint támogatásban részesíti a pécs-pogányi repteret üzemeltető, a száz százalékos városi tulajdonban álló Pécs Holding Zrt. égisze alatt működő társaságot.
Elmondta, hogy a repteret a szocialista vezetésű önkormányzat alatt építették 3,5 milliárd forintból, s a beruházáshoz több mint egymilliárd forintos hitelt is felvett a város. Ennek törlesztése évente több mint százmillió forintos kiadást jelent Pécs számára. Elmondta, az építkezés idején körültekintőbben kellett volna felmérni, hogy mennyiben lesz fenntartható a megépítése óta egyébként folyamatosan működő reptér, ugyanis szerinte „most már a gombhoz kell varrni a kabátot”. Utalt rá: jó kezdeményezés a fórum, hiszen az önkormányzat is úgy döntött, hogy október 31-ig határozni fog a létesítmény jövőjéről; arról hogy azt mi módon működteti a jövőben.
A cél, mondta, hogy a hasonló összejövetelekkel, az érintettekkel közösen megtalálják a megoldást a reptér prosperáló működtetésére. Leszögezte: az önkormányzat továbbra is hajlandó támogatást nyújtani a reptér működéséhez, ha a fenntartásából fakadó kézzelfogható eredményeket fel lehet mutatni. Barna Béla, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója felszólalásában azt mondta: a légikikötő már itt van és működik, így ki kell találni, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban fenntartani. Ha ez most pénzbe kerül a városnak, azt kell megvizsgálni szerinte, hogy mi módon lehet ezt a pénzt a lehető legjobban felhasználni.
Dragovácz Márk, a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. ügyvezetője elmondta, az utóbbi három évben minimalizálták a működési költségeket, csökkentették a nyitvatartási időt, a létszámot, így a lehető legkevesebb pénzből tartják fenn a nemzetközi légikikötőt. A reptér forgalmát illetően megjegyezte: tavaly 3500 műveletet bonyolítottak, s 6500 fel- és leszálló utasuk volt, a forgalom 40 százaléka esik nemzetközi, 60 pedig belföldi gépekre. A nagyobb, négy embernél többet befogadó gépek aránya azonban csak öt százalék. Bevételük 70 millió forint volt az önkormányzati támogatások felett. Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke elnöke, a pogányihoz hasonló méretű győr-péri repülőtér vezetője, azt mondta: a regionális repterek növelik régiójuk versenyképességét, olyan járulékos haszna van, amelyet nehéz statisztikailag kimutatni.
Megjegyezte: korábban úgy gondolták, hogy egy Magyarország méretű országban egyetlen repülőtér elegendő, ám ez szerinte ma már nem így van. Kitekintésül megjegyezte, hogy Európában a regionális repterek nagyrészt veszteségesek, miközben a működtetés költségein az állam, a helyi önkormányzat és a reptér osztozik. Nálunk azonban sok helyütt az állam nem biztosít forrást a fenntartáshoz. Azt mondta, Európában a regionális repterek a Magyarországhoz hasonló méretű országokban a légi közlekedési igények 35-40 százalékát elégítik ki, itt ez kevesebb, mint egy százalék. Keszkenyős Imre, a fórum házigazdája elmondta, elsődleges cél, hogy rendszeres járatok érkezzenek Pécsre. Ehhez szerinte a helyi szereplők együttműködése szükséges, s egy több évtizeden átívelő stratégiát kell alkotni.
Elmondta, a reptér mai formájában alkalmas kereskedelmi forgalom bonyolítására, ezért a helyi gazdasági szereplőknek, a turizmusban érdekelteknek kell összefogniuk egy sikeresen működő pécsi reptérért. Úgy vélte, egy rendszeresen közlekedő, például egy nagy nemzetközi repteret megcélzó járat elindítására akár a helyi érdekelteknek is érdemes lenne pénzt áldozniuk. Keszkenyős Imre hozzátette, a reptér vezetője közbenjárásával szerda reggel ülhet tárgyalóasztalhoz a Croatian Airlines-szal egy horvát tengerparti város és Pécs között közlekedő járat beindításának feltételeiről. A résztvevők felszólalásukban jelezték, hogy hajlandóak közös erőfeszítéseket tenni a légikikötő érdekében, a helyi gazdaságban, a turisztikában érdekeltek és civilek, valamint a városvezetés is jelezte, hogy csatlakozik a formálódó együttműködéshez. A jövőben további tárgyalások, fórumok, együttműködések várhatóak a felek között. (MTI)
