Óvakodj a török aranytól!
E hónaptól hatályos az USA-szenátus tavaly novemberi döntése, mely a Teherán vitatott nukleáris programja miatti szankciókat kiterjesztette az iráni energia- és hajókereskedelemre. Az amerikaiak ugyanis attól tartanak, Törökország úgy dob pénzügyi mentőövet a szankciók által a külföldi bankok forrásaitól eltiltott Iránnak, hogy aranyat ad keleti szomszédjának földgázért cserébe, az iráni Tabrizt a török Ankarával 2001-től összekötő 2577 kilométer hosszú gázvezetéken. A szankciókat a két ország úgy próbálja kijátszani, hogy az irániak a Törökországban megvett, dollármilliókat érő aranyrudakat kézipoggyászban viszik Dubaiba, onnan pedig hajóval haza. Miután a nyugati szankciók tiltják, hogy Irán dollárhoz vagy euróhoz jusson, Törökország – mint Irán legnagyobb szénhidrogén-vásárlója – török lírával fizet az Iszlám Köztársaságból vásárolt olajért és gázért.
Ám a következményektől tartva az utóbbi időben egyre több Dubai bank és kereskedő utasította vissza a Törökországban gyártott aranyrudak átvételét, mások pedig csak jelentős diszkonttal hajlandók megvásárolni a sárga nemesfémet. Jelenleg sem a Dubai aranypiacon aktív Standard Bank, sem a Dubai Bank of Nova Scotia aranykereskedő részlege, a ScotiaMocatta nem forgalmaz egyetlen török márkájú aranyat sem. A helyi aranypiacon szintén aktív, többségi állami tulajdonú Dubai Emirates NBD bank pedig novemberben felhívta ügyfelei figyelmét, elővigyázatosságból még akkor sem vesz a törökországi finomítókból származó aranyrudakat, ha azok rendelkeznek a londoni vagy Dubai „good delivery” minősítéssel”.
A bankok általában csak a nemzetközi tranzakciókban használatos, elsősorban a London Bullion Market Association (LBMA) által „good delivery” – azaz legalább 99,5 százalékos tisztaságú és 350-430 közötti unciás – minősítéssel ellátott fizikai aranyrudakkal kereskednek. Az LBMA listáján két törökországi aranyfinomító – a Nadir Metal és az Istanbul Gold Refinery – szerepel. Márpedig fokozatosan lép életbe az LBMA úgynevezett Responsible Gold direktívája, ami az LBMA-listás nagy nemesfém-finomítókba való beszállítást megnehezíti és kontroll alatt tartja. Ennek hatására nagyobb diszkonttal fognak forogni azon rúdtípusok, melyek valamilyen okból – mint most a törököké – átmenetileg kikerülnek a forgalomból.
Míg annak hatására, hogy a török exportőrök az USA-szankciók miatt Irán helyett Dubaiba kezdték szállítani az aranyat, Törökország augusztusban rekordértékben, 2 milliárd dollárért értékesített sárga nemesfémet az Egyesült Arab Emirátusokban, az ezt követően a török-iráni arany-gáz kereskedelemre irányuló médiafigyelem miatt novemberre az eladások kevesebb mint a harmadukra, 621 millió dollárra estek vissza. Török miniszterek elismerték az aranyat gázért kereskedelem létezését, de azt állították, azt teljes egészében a magánszektor bonyolítja, amelyre viszont nem vonatkoznak az USA szankciói. „Egyébként is csak azon állami szankcióknak teszünk eleget, amelyek megfelelnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 7. cikkelyének” – mondta egy török kormánytisztviselő, hozzátéve: „jelentős a belföldi török gázfogyasztási igény, s nem tudjuk megakadályozni, hogy az irániak a mi piacainkon vegyenek aranyat és azt máshová küldjék. Ez nem minősül állami aranyértékesítésnek.”
A Dubai kormány ugyanakkor felhívta a kereskedők figyelmet, legyenek óvatosak a török arany átvételével, egyúttal felügyelik a kereskedelmet és ha valamilyen visszásságot tapasztalnak, az ellen titkosan, az érintett vállalatok reputációjának megsértése nélkül fellépnek. Éppen a török arany reputációján esett foltot próbálták elhomályosítani törökországi ékszergyártók dubai és török források szerint decemberben a Dubai kormány által működtetett árukereskedői platformnál, a Dubai Multi Commodities Centerben (DMCC), amely csak az infrastruktúrát biztosítja az aranykereskedéshez, azt viszont nem ellenőrzi, hogy ki kivel üzletel.
Forrás: Conclude Zrt.
