A vagyonadó szakmai vitája visszaigazolta, miért okoz több kérdést, mint megoldást az 1 milliárdos küszöb

A vagyonadó körül kialakult mostani vita a Blochamps Capital szerint éppen azt igazolja vissza, amit a cég már a vagyonadó ötletének kampányban való megjelenése óta jelez: a vagyonosabb rétegek arányosabb közteherviselése legitim cél, de a forma a hatékonytalansága okán átgondolásra szorul, ráadásul az 1 milliárd forintos küszöb szakmailag rosszul céloz. Az elv önmagában védhető, az ördög azonban a részletekben van – és Magyarországon ezek a részletek különösen érzékenyek.

A vagyonadó szakmai vitája visszaigazolta, miért okoz több kérdést, mint megoldást az 1 milliárdos küszöb

A vagyoni különbségek Magyarországon jóval nagyobbak, mint a jövedelmi különbségek, ezért a nagy vagyonok közteherviselésének kérdése hosszabb távon várhatóan nem kerülhető meg. „Mi tavaly ősz óta azt mondjuk: nem az a kérdés, hogy a kiugró vagyonoknak nagyobb részt kell-e vállalniuk a közteherviselésből, hanem az, hogy milyen eszközzel. Egy rosszul célzott vagyonadó nem a legnagyobbakat találja el először, hanem azokat, akiknek a vagyona látható, itthon van, működik és sok év alatt sokszor, sok formában adózott már” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

A Blochamps korábbi becslései szerint még az elsődleges ingatlannal nem terhelt 1 milliárd forintos küszöb is több tízezer magyar háztartást érinthetne. Ezzel szemben a 10 milliárd forint feletti vagyon már egy nagyságrendekkel szűkebb elit sajátja, a valóban extrém, több tíz- vagy százmilliárdos vagyonok köre már csak ezeregynéhány száz főre tehető. A legfelső vagyoni kategóriákban a koncentráció rendkívül erős: a 40 milliárd forint feletti vagyonok száma már csak néhány tucat, a 100 milliárd felettieké ennél is szűkebb kör.

Ráadásul a bevételi különbség nem arányos az adminisztratív teher különbséggel. A Blochamps –az elsődleges ingatlanokkal például szándékosan nem számoló, minden egyéb pénzügyi vagyonra vonatkozó- felső becslése szerint, ha minden érintettet optimistán a vagyonsáv felső értékén számolunk, az 1 milliárd forint feletti pénzügyi vagyoni részre vetített 1 százalékos adó legfeljebb 170 milliárd forint körüli éves elméleti bevételi plafont adhat. Ha ugyanezt a logikát 10 milliárdos induló küszöbnél alkalmazzuk a valóban nagy vagyonokra, az elméleti bevétel nagyságrendileg 120-130 milliárd forint körül maradhat. Vagyis a magasabb küszöb érdemben nem vágná vissza a bevételi potenciált, miközben drasztikusan csökkentené az érintettek számát, az értékbecslési vitákat, az adóhatósági kapacitásigényt és a jogviták számát.

Karagich szerint ez az egyik legerősebb érv a 10 milliárdos küszöb mellett az, hogy ha néhány tízmilliárd forintnyi elméleti bevételi különbségért több tízezerrel tágabb körben kell adózókat nyilatkoztatni, ellenőrizni, értékbecslés alá vetni és vitás eljárásokba vinni, akkor könnyen lehet, hogy a társadalmi és állami ráfordítás akár többet vinne el, mint amennyit a szélesebb adóalap papíron hozna.

A legfontosabb nehezítő kérdés ezért nem az, hogy mennyi az 1 százalék, hanem az, hogy mire vetítjük. A magyar kkv vállalkozói vagyon jelentős része nem likvid pénzben, hanem működő vállalkozásokban, eszközállományokban, cégrészesedésekben és ingatlanokban, cégcsoportokban áll, így a papíron milliárdos vagyon nem feltétlenül jelent szabadon elkölthető készpénzt. A magyar háztartások pénzügyi vagyonának közel harmadát vállalati részesedések adják, vagyis több tízezer milliárd forintnyi olyan cégérték szerepel a statisztikákban, amelynek nincs napi, objektív piaci ára. Egy családi vállalkozás papíron lehet milliárdos értékű, de ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosnak milliárdos likvid magánvagyona van. A cégértékben benne lehet a telephely, a géppark, a készlet, az ügyfélkör, a tulajdonos munkája és kockázata – de ezek után nem lehet minden évben automatikusan 1 százaléknyi adót fizetni (készpénzt kivenni) anélkül, hogy az a vállalkozás működését ne érintse.

Külön kiemelendő, hogy a magyar nagyvagyon jelentős része első generációs vagyon. Ez még nem több generáción át stabilizálódott tőke, hanem sok esetben az elmúlt két-három évtized gyors vállalkozói felhalmozásának eredménye. Emiatt a pénzügyi vagyonon belül sokkal kisebb – és sokkal koncentráltabban jelenik meg - a passzív pénzügyi vagyon, a többségnél erősebb a vállalkozási és termelőeszköz-kitettség. Ez a vagyon sokkal érzékenyebben reagál a gazdasági ciklusokra, likviditási sokkokra.

Emiatt is fontos, hogy a leendő vagyonadó is differenciáljon ezen a téren.

A Blochamps szerint ezért a termelő vagyont biztosan nem érdemes ugyanúgy kezelni, mint a passzív vagyonfelhalmozást. Ha egy vállalkozás bért, járulékot, társasági adót, iparűzési adót, osztalékadót és egyéb közterheket termel, akkor a nemzetgazdasági haszna sokszor nagyobb, mint egy statikus vagyonadóé. Szakmailag ezért védhetőbb lenne olyan szabály, amely a termelő – és így más úton (TAO, osztalékadó) adózó vállalkozói vagyont mentesíti a különteher alól, s így ösztönzi azt, hogy a vagyon (közcélokért is) mozogjon. Ez nem tökéletesen kiskapumentes megoldás, de jó irány: nem bünteti azt, aki a vagyonát termelésbe, munkahelybe és beruházásba fordítja.

Az ingatlanoknál szintén célzottabb logika kellene. Rendkívül fontos kérdés az elsődleges lakóingatlan adóalap beszámítási státusa például. Az államnak ma már megvannak az alapadatai: az ingatlan-nyilvántartásból látható, kinek hány ingatlana van, a NAV-adatokból pedig ellenőrizhető, hogy az adott lakás bérbeadásból hasznosul-e. Egy elsődleges lakóingatlan és egy nyaraló más elbírálást érdemel, mint négy-öt lakóingatlan egy családon belül. A bérbeadási piac fehérítésére például jobb ösztönző lehetne, ha az adott ingatlan mentesülhetne a vagyonadó alól, amennyiben a tulajdonosa a kiadott lakásból származó költségátalánnyal csökkentett bevétel után megfizeti a 15 százalékos szja-t.

„Nem az a jó rendszer, amelyik mindent egyetlen vagyonadóval akar megoldani. A saját lakhatást védeni kell, a termelő vagyont nem szabad büntetni, a passzív és adózatlan ingatlanhasznosítást viszont célzottan lehet fehéríteni” – fogalmazott Karagich.

A Blochamps szerint a nemzetközi vagyon elérésénél is óvatosnak kell lenni. A valóban nagy vagyonok gyorsan mozognak országok, devizák, eszközosztályok és jogi struktúrák között, miközben a nemzetközi információcsere és jogsegély sok esetben csak korlátozottan, különösen súlyos ügyekben működik hatékonyan. Így egy rosszul célzott, alacsony küszöbű vagyonadó paradox módon éppen azokat terhelheti jobban, akiknek a vagyona belföldön látható és ellenőrizhető, míg a legmobilabb nagyvagyonok gyorsabban alkalmazkodnak.

Karagich szerint ezért a vagyonadó nem lehet gyors politikai termék. Ha a cél az igazságosabb közteherviselés, akkor magasabb küszöbre, szűkebb célzásra, a termelő vagyon védelmére, valamint világos ingatlanszabályokra van szükség. A TBSZ-hez hasonló, államilag korábban ösztönzött megtakarítási formáknál külön átmeneti szabályra lehet szükség, de a nagy adóoptimalizáló struktúrák – magántőkealapok - automatikus mentesítése nem lehet kiindulópont.

„Az 1 milliárdos küszöb túl széles háló. A 10 milliárdos induló határ sokkal közelebb állna ahhoz, amit a közvélemény valódi nagyvagyonnak gondol, miközben a bevételi potenciált csak mérsékelten csökkentené. A vagyonadó akkor lehet védhető, ha nem csak a látható magyar vállalkozót és ingatlantulajdonost találja el először, hanem valóban a kiugró, passzív vagy adózatlan vagyoni koncentrációkat” – mondta Karagich István.


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: