Pánikra semmi ok, legrosszabb esetben is max. 280-ig gyengülhet a forint!

Magyarország

A forint azután, hogy a múlt hét elején 270 alá erősödött az euróval szemben, a hét vége felé ismét a 2009 augusztusa óta érvényes 265-275-ös sáv tetejénél kötött ki. Az, hogy a nemzetközi kockázatkerülés továbbra is magas, az euró/dollár lefelé araszolgat - igaz most visszább jött a korábbi mélypontokról - a forintnak továbbra sem kedvez, ahogy a többi régiós devizának sem. Mégis a hazai deviza gyengülése limitált maradt, a zloty sokkal nagyobb amplitúdóval mozgott, a hét elejei 4-ről mostanra 4.09-ig erőtlenedett. A régió svájci frankja a cseh korona tűnt ismét a legstabilabbnak, de az a korábbi erősödésből sem igazán vette ki a részét. Jelenleg a forint 273 környékén jár az euróval és 199-nél a dollárral szemben, itt a zöld-hasú párhuzamos erősödése miatt még erőteljesebb volt a gyengülés. A hét későbbi részében amennyiben a befektetői hangulat rosszabbodna a 275 körüli támaszszintek erősnek bizonyulhatnak, de nem kizárt, hogy ezeket átviszi a kurzus. 280 fölé viszont semmiképp nem várjuk a forintot 1-2 hónapos időtávban sem. Növekedhet ugyan a kockázatkerülés globális szinten, de a pedáns magyar költségvetés helyzete mindenképp fel fog értékelődni és ez mindenképp megtámasztja majd az árfolyamot. Remélhetőleg a görögöktől sem kap semmilyen "fertőzést" a forint.

Nemzetközi 

A múlt hét első két napján egy mérsékelt 2-3 százalékos felfelé korrekciót láthattunk a nemzetközi részvénypiacokon az akkor már csaknem másfél hete zajló lejtmenet után, de a hét második felére ismét elromlott a hangulat, elsősorban a perifériás Eurózóna tagországok költségvetési problémái miatt. De szintén negatívan befolyásolta a hangulatot csütörtökön az ismét növekedést felmutató amerikai friss munkanélküli segélykérelmek száma és a pénteken megjelent, a várt 0.5 százalékos hó/hó alapú növekmény helyett 2.6 százalékos csökkenést produkáló, decemberi német ipari termelés is. Emellett pedig a már január óta a levegőben lévő bizonytalanságok is rányomták a bélyegüket a piacokra - jelesen Obama bankregulázási tervei, kínai monetáris szigorítás, exit stratégiák.

A péntek délutáni kulcsfontosságú amerikai makroadatok inkább rossznak értékelhetőek, mint jónak. A jobb szerdai magánszektorbeli foglalkoztatottsági adatok (ADP) után - 35K helyett csak 22K állás szűnt meg a magánszférában - a magán és állami szektorban, megtisztítva a volatilis mezőgazdasági munkahelyektől (NFP), 2010 januárjában 20K munkahely szűnt meg. Az elemzők 5K nettó felvételt valószínűsítettek. Ami még inkább negatív, hogy 2009 decemberében az NFP az előzetesen jelentett -85K helyett -150K lett. 2007 decembere, a válság kiindulópontja óta 8.4M munkahely szűnt meg az USA-ban. Az, hogy a januári munkanélküliségi ráta 10%-ról. 9.7%-ra csökkent természetesen pozitív, de tudni kell, hogy bizonyos idő után a munkanélküliek kikerülnek az aktív keresők táborából és innentől már inaktívaknak számítanak, tehát a munkanélküliségi ráta számlálójából kiesnek. Egy ide vágó adat: 2009 januárjához képest, mostanra 734K-ről 1.1M-ra növekedett az állást aktívan nem keresők száma. Ők például nem számítanak bele a munkanélküliségbe, ezért is csökkenhetett az 9.7%-ra.

Tehát a számok inkább negatívak voltak, de az elmúlt időszak fordított szemüvegén kell, hogy nézzük a piaci folyamatokat. Ha rossz az adat, akkor várhatóan később lesznek exit stratégiák, kamatemelés, ami a tőzsdéknek jó. Hogy az előbbi okfejtés milyen mértékben játszott közre a Wall-Street pénteki, a korábbi mínuszokból a kereskedés végére való 0.1-0.7 százalékos felpattanásában az mégis kérdéses, hiszen a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a csökkenő trend elég erőteljes kimerülést mutatott a hét végére technikai értelemben. A hetet a nyugat-európai börzék 2 százalékos, míg a tengerentúliak 0.3-0.7 százalékos eséssel fejezték be végül.

Az ázsiai piacok hétfőn reggel viszont ismét 0-1 százalékos mértékben estek, itt a befektetőket a hétvégi iqaluiti (Kanada) G7 csúcson történtek befolyásolták. Annak ellenére, hogy az Eurózóna képviselői megerősítették a többi részvevőt, hogy a nehézségekkel küszködő országok - Spanyolország, Görögország és Portugália - költségvetési problémáikat rendezni tudják, a piac mégis elég sok bizonytalanságok lát az üggyel kapcsolatban, ami tükröződik a növekvő CDS felárakban is. Valamint a szintén a G7-es csúcson megfogalmazódott bankokra kivetendő állami adó ötlete is némi aggodalmat keltett. Ezekből ugyan finanszírozni tudnák a korábbi bankmentő csomagokat - és nem az adófizetőket terhelné ez a költség - de rontaná a bankok eredményességét.

Az öreg kontinens börzéi ma reggel az amerikai zárást követték le, 1 százalék körüli a pluszban nyitottak, de mostanra már csak 0.2-0.3 százalékra olvadt a növekményük. Ebből még a hét további részében várható irányokra nem lehet következtetni. A februári Sentix befektetői bizalmi index nem lett valami fényes, -2.7 helyett -8.2-re esett az értéke, de ez most mit sem befolyásol az irányokon. A legvalószínűbb szcenárió szerint folytatódni fog a lefelé araszolás a héten, hiszen a piaci bizonytalanság még mindig magas, a VIX index továbbra is 26 fölött jár. És gyelőre nem érkezett a piacokra olyan megnyugtató hír vagy esemény, ami a tavaly szeptember óta várt 10-15 százalékos lefelé korrekciót megállíthatná. Eddig ebből 8-10 százalék valósult meg, január közepe óta, tehát ha már sok nem is, de van még lefele tér.

Devizák 

Igaz, hogy a tengerentúli piacok fentebb tudtak zárni pénteken, a dollár 1.36 alá is erősödött az euróval szemben a múlt hét végén. Mostanra 1.36.60-ig jöttek vissza a jegyzések a nyugat-európai tőzsdei pluszok miatt, de az irány továbbra is az erős dollár felé mutat, igaz 1.35 alá nem várjuk a kurzust rövidtávon, lévén hogy lassacskán az nyugat-európai kötvényhozamok is emelkednek. Valamint az sem mellékes, hogy az euró gyengülésének legfőbb hajtó ereje a görög, spanyol, portugál problémák így vagy úgy nyilván megoldódnak, senki sem gondolhatja komolyan az Eurózónából való kilépésüket. A jen továbbra is erős, 122-nél jár az euróval és 89.30-nál a zöld-hasúval szemben, de hosszú távon a japán deviza gyengülésére lehet számítani, hiszen valószínűleg itt lesz a legkésőbb kamatemelés, míg a Fed várhatóan már 2010 év végén emelni fog.

Egyéb makrogazdasági hírek

A Pénzügyminisztérium által pénteken közzétett januári magyar költségvetési többlet 31.3mrd forintra rúgott, ami valamivel alacsonyabb lett a tavaly ilyenkori 37.9mrd forintnál. A kormány 870.3mrd forintos cash-flow szemléletű hiányt vár 2010-re, ami a GDP 3.8 százalékát fogja a tervek szerint kitenni. 2009 egészében a deficit 924.9mrd forintra rúgott. Igaz, a Fidesz elképzelései szerint a 2010-es hiány elérheti a GDP 7-7.5 százalékát egyrészről a vártnál esetlegesen mélyebb recesszió (a kormány most 0.3 százalékos éves GDP csökkenést vár 2010-re) és a költségvetési intézmények adósságkonszolidációja miatt. Annak ellenére, hogy az utóbbi új forrásbevonást nem szükségeltetne - hiszen eredmény szempontjából már ez a veszteség le van írva, mindössze számviteli szempontból lenne idén elkönyvelve - az IMF és a piacok nem tolerálnák azt. (A Máv és egyéb közintézmények korábban felhalmozott veszteségei a központi államadósságot növelnék, a költségvetés cash-flow szemléletű hiányát nem.)