Parlament előtt a jegybanktörvény módosítása
A nemzetgazdasági miniszter által csütörtökön benyújtott törvényjavaslat szerint módosulnának a Monetáris Tanács tagjainak és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felmentésére vonatkozó passzusok, a tanács tagjainak száma pedig legalább öt, legfeljebb 9 fő lehetne. A javaslat szerint a külső tagok száma nem érheti el a belső tagok számának kétszeresét.
A módosítás szerint a Monetáris Tanácsnak nem kell megküldenie a kormánynak a testület napirendjét, és a kormány képviselője nem vesz részt a tanács ülésein, miután az erről szóló paragrafust hatályon kívül helyezné a most benyújtott módosító javaslat.
Változik a Monetáris Tanács hatásköre is, így a tanács állapítja meg saját ügyrendjét, és dönt minden olyan kérdésben, amit a törvény a tanács kizárólagos hatáskörébe utal. A monetáris tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, az operatív feladatok az MNB vezetésénél lesznek - derül ki a javaslatból.
A Monetáris Tanács és az MNB elnökének felmentésére irányuló javaslat csak a magyar bíróságnak vagy az Európai Unió Bíróságának az Alapokmány megfelelő cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedése után, illetve az ezen bíróságokhoz fordulás határidejének leteltét követően terjeszthető a köztársasági elnök - illetve a tanács tagjainak esetében az Országgyűlés - elé. A részletes indoklás szerint erre a változtatásra az EKB véleményének való megfelelés érdekében volt szükség.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné az MNB törvény azon passzusát is, amely szerint a tanács megszűnik az euró magyarországi bevezetése után.
Az MNB-ről szóló törvény kiegészülne egy olyan bekezdéssel, amely - központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből - korlátozza a deviza- és aranytartalékra vonatkozó egyes adatok hozzáférhetőségét. Ennek megfelelően a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt - olvasható a módosító javaslatban.
A kormány indítványozta a tárgyalásnál a házszabálytól való eltérést, és azt, hogy az általános és részletes vita az Országgyűlés 2012. június 25-ével kezdődő rendkívüli ülésén legyen, a határozathozatal pedig - módosító indítványok elfogadása esetén is - 2012. július 2 -án, így akár másfél héten belül döntés születhet a az MNB törvény módosításáról.
Az általános indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bankról szóló szabályozásnak összhangban kell lenni az alaptörvénnyel és az európai uniós jogi aktusokkal, elsősorban az Európai Unió működésről szóló szerződéssel, valamint a hozzá kapcsolódó, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Központi Bank alapokmányával. (MTI)
