Peking kötelességének tekinti az Észak-Korea elleni szankciók végrehajtását

Viszont Vang a szankciókat csupán szükséges eszközként említette, elsődleges célként a térségbeli stabilitás fenntartását nevezte meg. Ennek érdekében - mondta - nem kell ragaszkodni a megrekedt hatoldalú tárgyalásokhoz, hanem csupán három, négy vagy öt fél is asztalhoz ülhetne.

Hangsúlyozta, hogy kormánya a leszerelés mellett ugyanolyan fontosnak tartja a koreai háborút végleg lezáró békeszerződés tető alá hozását, aminek hiánya - mint utalt rá - érthető aggodalommal tölti el Phenjant.

A tárcavezető arra szólította fel az érintett feleket, hogy tartózkodjanak a feszültség fokozásától, helyette keressék meg a megfelelő megoldást a konfliktusra.

A Global Times című kínai lap kérdéseire, miszerint a két szomszéd, Kína és Észak-Korea viszonya szövetségnek tekinthető-e, és egy esetleges fegyveres konfliktus esetén Peking ugyanúgy Észak-Korea segítségére sietne-e, mint az 1950-es évek elején, a miniszter kitérő választ adott.

Vang "a közös hegyekről és folyókról" beszélt, valamint a hagyományos barátságról, de utalt arra, hogy Kína nem szeretne atomfegyvert látni a szomszédságában, és egy esetleges konfliktus esetén a saját érdekeinek szem előtt tartásával lépne fel.

A kínai diplomácia vezetőjének kétórás tájékoztatóján a másik hangsúlyos, de kizárólag külföldi újságírók által felvetett téma a dél-kínai-tengeri feszültség volt.

A Reuters hírügynökség és a CNN amerikai hírtelevízió tudósítója egyrészt azt firtatták, hogy miért nem engednek külföldieket a kínai fennhatóság alatt álló szigetekre, másrészt azt, hogy Peking tart-e attól, hogy a nemzetközi választottbíróságon jogosnak ítélik a Fülöp-szigetek Kínával fennálló területi vitája miatt benyújtott panaszát.

Vang a burkoltan a szigetek militarizálásra utaló kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a Nansa-, közkeletű nevén Spratly-szigetek védelme, "minthogy azok Kínához tartoznak, minden egyes kínai kötelessége". "A védelmi létesítmények építése a szükséges és jogos önvédelmet szolgálja" - fűzte hozzá.

Megjegyezte, hogy Kína nem az első, amely katonai eszközöket telepített a szigetekre, és mennyiségüket tekintve sem Kína áll az élen. Nem is Kína az az ország, amely a leggyakrabban hajt végre katonai cselekményeket a térségben - fűzte hozzá.

"Úgy gondolom, Kínát nem lehet militarizálással vádolni. A címke sokkal inkább illik más országokra" - fogalmazott. Hozzátette: "Ázsia országai nem fogják hagyni, hogy valakik destabilizálják a régiót".

Vang kijelentette: a szigeteket kínaiak fedezték fel, ők adtak először nevet nekik, és ők fejlesztették ezeket, csak más országok többet közülük illegálisan elfoglaltak. "Kínának nincsenek, és nem lesznek új területi követelései" - szögezte le.

Azzal kapcsolatban, hogy Manila nemzetközi választottbírósághoz fordult, a külügyminiszter közölte: kormánya 2006-ban deklarálta, hogy - mint arra az ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS) lehetőséget ad -, viták esetén nem fogadja el, nem tartja magára nézve kötelezőnek a választottbíróság döntését.

Vang szerint ugyanakkor a Fülöp-szigetek beadványa kétoldalú és nemzetközi megállapodásokat is sértett. "Manila konoksága világos következménye a színfalak mögött folytatott uszításnak és politikai manipulációnak" - vélte a kínai külügyminiszter.