Reagáltak a kártyakibocsátók a kormány a bankkártya-jutalék tervezetéről
A MasterCard Europe szerint a tervezett szabályozás a fejlődés ösztönözése helyett egyértelműen lassítja a kártyahasználat terjedését, így növeli a szürkegazdaságot az országban. A Visa Europe azonban azt hangsúlyozza, a cél, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyenlő feltételeket teremt minden részvevő számára és biztosítja a valódi versenyt.
A Portfolio.hu szerdán arról írt, hogy a honlap birtokába került, Matolcsy György által is jóváhagyott előterjesztésből kiderül: a nemzetközi interchange díjak átlagos szintjében rögzítenék a hazai kártyás tranzakciók után fizetendő jutalékot. A lépéssel a bankközi jutalékok mértékét kívánják csökkenteni, mert az indoklás szerint a jutalék szintje "nagy mértékben akadályozza a készpénzhasználat visszaszorítását". A kormány két héten belül tárgyal a tervezetről, amelynek elfogadása pontot tehet a hazai bankkártyacsata végére, ugyanis lényegében megszűnne a Visa és a MasterCard jutalékai közötti különbség - olvasható a Portfolio.hu cikkében.
A MasterCard Europe MTI-hez eljutatott közleménye szerint a kártyatársaaság az újságokból értesült a kártyás fizetés bankközi jutalékának (interchange-díj) szabályozásával kapcsolatos kormányzati tervekről. Hangsúlyozzák, hogy a bankközi jutalék - mint neve is mutatja - nem a MasterCard bevétele, így közvetlenül nem érdekelt annak alacsony vagy magas voltában. A MasterCard komoly aggodalommal tekint a fejleményekre, és szeretné felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy - amennyiben elfogadják a javaslatot - a magyar kártyabirtokosok várhatóan többet fizethetnek a jövőben a jelenleginél kevésbé attraktív kártyatermékekért - állítja a MasterCard.
A MasterCard szerint a tervezett szabályozás egyértelműen lassítja a kártyahasználat terjedését, és veszélybe kerülhet az európai szintű sikereket felmutató hazai bankkártya-innováció is. Meggyőződésük, hogy a belföldi bankközi jutalék jelenlegi mértéke - amely régiós összehasonlításban jelenleg a legalacsonyabb - megfelelő szinten van, hisz tükrözi a magyar piaci igényeket és annak fejlettségét, és hozzájárult a kártyás fizetés elmúlt években tapasztalható töretlen és jelentős fejlődéséhez.
"Ahogy azt több más országban tapasztaltak is mutatják, a bankközi jutalékok szabályozás általi, radikális csökkentése elsősorban a nagy üzletláncok költségeit csökkenti" - állítja a kártyatársaság, amely már felvette a kapcsolatot a kormányzat képviselőivel annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb utat a közös cél, egy kevesebb készpénzt használó társadalom eléréséhez.
A Visa Europe MTI-nek elküldött közleménye rámutat: a Visa Europe által alkalmazott alacsonyabb mértékű bankközi jutalék következtében a Visa piaci részesedése az elmúlt években drámai mértékben csökkent, mivel számos bank áttért a magasabb (vagy akár prémium) interchange díjú kártyákra (amelyeket a MasterCard bocsát ki). "A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Visa piaci részesedése 17,9 százalékra csökkent, míg a MasterCardé 80 százalékra nőtt Magyarországon" - állítja a kártyatársaság. "Ezen fejlemények és a piactorzulás következtében a Visa Europe helyzete Magyarországon kritikussá vált. A Visa Europe célja, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyenlő feltételeket teremt minden részvevő számára és biztosítja a valódi versenyt. A helyzet megoldása elősegítené az elektronikus készpénzforgalmi szolgáltatások elterjedését, és továbbfejlesztené a magyarországi pénzügyi szektort" - írta a Visa Europe a dokumentumban.
Az ügy előzménye, hogy a GVH 2008-ban összesen 1,9 milliárdforint bírságot szabott ki a szerinte kartellként működő társaságokra és bankokra az EU-ban alkalmazott magas tranzakciós díjak miatt. Ezt követően a Visa 0,2 százalékra csökkentette a tranzakciós díjat (amelyet a fizetéskor az elfogadó bank fizet a kártyát kibocsátó banknak), míg a versenytárs MasterCard 0,6 százalékra, ennek nyomán a bankok a nagyobb bevétel miatt sorra
mondták fel a szerződést a Visával.
Az Európai Bizottság által a Visa betéti kártyáival kapcsolatos bankközi jutalékok miatt indított versenyfelügyeleti eljárás 2010-ben kötelezettségvállalással zárult. A Visa által tett és az EB által elfogadott kötelezettségvállalás értelmében a Visa - többek között - az általa a magyarországi piacra is megállapított betéti bankközi jutalékok csökkentésére, valamint átlagban egy 0,2 százalékos szinten való maximálására kényszerült.
Ezzel szemben az Európai Bizottságnak a MasterCard ügyében még 2007-ben hozott döntése nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely befolyásolta volna a MasterCard nemzeti piacokon kialakított díjstruktúráját, az csak a MasterCard a határon átnyúló tranzakciók során alkalmazott bankközi jutalékait érintette.
