Rekordon Görögország törlesztésbiztosítási díjszabása
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a hétfői londoni kereskedésben - most először - átlépte a másfélezer bázispontot. A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon immár több mint másfél millió euró minden 10 millió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.
A CMA számítási modellje szerint a Londonban hétfőn kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg csaknem 70 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban. A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az adott szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A hétfői görög CDS-árazások például azt mutatják, hogy a piac Görögországot most több mint hatszor kockázatosabb adósnak tartja Magyarországnál, hétfőn ugyanis 236 bázispont - tízmillió euró magyar államadósságra 236 ezer euró - környékén mozgott Londonban a magyar CDS-díjszabás. A CMA a minap közölte, hogy Görögország változatlanul a világ legkockázatosabb adósa. A cég idei első negyedévi listáján - amely a márciusi utolsó CDS-árazások alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország megtartotta az előző negyedévben Venezuelától átvett első helyét a törlesztési leállástól leginkább fenyegetett államadósok sorában.
Magyarországról azonban a CMA új összesítése kiemelte, hogy a magyar CDS-árazások javultak a legtöbbet a közép-kelet-európai térségben az idei első negyedévben. Nemrégiben egy másik nagy londoni piaci adatszolgáltató cég, a Markit azt mutatta ki idei első negyedéves összesítésében, hogy Magyarország a tíz legtöbbet javuló CDS-díjszabású ország között volt 2011 első három hónapjában. A görög CDS-díjszabások hétfői rekorddöntésének előzményeként hírek terjedtek el arról, hogy Görögország az euróövezeti kilépést fontolgatja. Jóllehet ezt hivatalosan cáfolták, londoni pénzügyi elemzők szerint azonban a görög kilépéssel és az annak következményeivel kapcsolatos piaci aggályok ettől még nem fognak enyhülni.
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemző és tanácsadó csoport szakértői hétfői helyzetértékelésükben kimutatták, hogy 2015-ig minden évben legalább 30 milliárd eurónyi görög államadóság jár le, és a ház szerint a vezető euróövezeti kormányok "nem fogják a végtelenségig" kisegítgetni Görögországot. Ennek alapján a Capital Economics változatlanul azt jósolja, hogy Görögország előbb-utóbb törlesztésképtelenné válik, és adósságainak "jelentős" átrendezésére lesz szükség.
A ház azt is valószínűsíti, hogy az "idő múlásával" erősödni fognak a görög euróövezeti kilépéshez fűződő piaci félelmek, sőt várhatóan a Spanyolországgal kapcsolatos aggodalmak is újból a felszínre kerülnek, és emiatt az euróövezeti adósságválság "új, még veszélyesebb szakaszába léphet". A Capital Economics az euróövezet sorsáról a minap külön elemzést is összeállított, amely szerint a perifériális eurógazdaságok mélyülő problémái most már felvetik azt a kérdést, hogy a valutaunió "vajon kudarcra van-e ítélve". A ház elemzőinek következtetése szerint ha a kudarc meghatározásába beletartozik az is, hogy a közös valuta jelenlegi formájában nem marad fenn, a válasz erre a kérdésre "valószínűleg igen".
A cég felidézi, hogy már egy korábbi, tavaly nyáron kiadott előrejelzésében is 50 százaléknál nagyobbra becsülte az euróövezet valamilyen formában bekövetkező szétesésének vagy átalakulásának esélyét. Ez akkor "meglehetősen vitatott nézet volt, ma már azonban ... szinte ez a konszenzus" - áll a Capital Economics elemzésében. A ház szerint ugyanakkor az átalakulás kínálná az euróövezet legjobb túlélési esélyét is. Ha a gyengébb helyzetű tagállamok rendezett módon ki tudnának lépni a valutaunióból, az nem csupán az ő saját kilátásaikat javíthatná "drámai" módon, de az euróövezet fennmaradó része is "optimálisabbnak tűnne".
Alternatív megoldásként kínálkozna az euróövezet felosztása egy erősebb központi "magra" és egy gyengébb perifériára, és mindegyikre az abban részes tagállamoknak jobban megfelelő jegybanki kamatokat lehetne megállapítani. A Capital Economics londoni elemzői szerint ezeknek a forgatókönyveknek is megvannak a kockázatai, ám a jelenlegi helyzet fenntartása sem magától értetődő és fájdalommentes kilátás, sőt "az lenne minden kudarc közül a legnagyobb", ha a tagállamok ragaszkodnának a mostani állapot megőrzéséhez, tekintet nélkül ennek költségeire. (MTI)
