Richter közgyűlés: 770 forintos osztalék
Tavaly részvényenként 590 forintot fizetett a cég. A társaság összesen 14,328 milliárd forint osztalékot fizet ki a 2009. évi, magyar számviteli szabvány szerinti 57,325 milliárd forint adózott eredményéből.
A fennmaradó 42,996 milliárd forint nyereség az eredménytartalékot gyarapítja. Az osztalék kifizetése június 15-én kezdődik. Ennek megfelelően osztalékra jogosító részvényeket utoljára június 3-án lehet majd vásárolni a Budapesti Értéktőzsdén. Bogsch Erik, a társaság vezérigazgatója beszámolójában három tényezőt emelt ki, amelyek hozzájárultak a tavalyi év sikeréhez. Ide sorolta az orosz és az amerikai piaci forgalom növekedését, továbbá a forint árfolyamának a társaság számára kedvező alakulását. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság ellenére a Richter pénzügyi helyzete stabil, megfelelő pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, és nincs adóssága.
A Richter tavaly 21,1 milliárd forintot költött beruházásokra, és 23,4 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre. A vezérigazgató kiemelte, hogy a fejlesztés alatt álló RGH-188 jelű eredeti molekula klinikai fázis II. vizsgálata sikeresen befejeződött 2009-ben, és 2010 első negyedévében megkezdődött a hatóanyag fázis III. vizsgálata. Hozzátette, hogy az eredeti kutatást fontos kitörési lehetőségnek tartja, ami növeli a Richter versenyképességét. A Cariprazine (RGH-188) vegyület hatékonyságát két terápiás területen, bipoláris mánia és skizofrénia kezelésében vizsgálják.
A Richter-csoport konszolidált 2009. évi, nemzetközi számviteli szabvány szerint készült beszámolóját 429,97 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 50,953 milliárd forint eredménnyel fogadta el a közgyűlés. A konszolidált árbevétel tavaly 223,4 milliárd forint volt, 14,2 százalékkal magasabb a 2008. évinél.
A Richter igazgatóságába beválasztották Lantos Csabát, a KELER Zrt. igazgatósági elnökét, valamint Gulácsi Gábort, a Richter gazdasági vezérigazgató-helyettesét három éves időtartamra. A közgyűlés jóváhagyta, hogy az igazgatóság saját részvényeket vásároljon a következő egy évben, az alaptőke 10 százalékának erejéig, a tőzsdei árfolyamtól legfeljebb plusz-mínusz tíz százalékkal eltérő árfolyamon. A saját részvények felhasználhatók egyrészt felvásárlási ügyletekben fizetési eszközként, másrészt a munkavállalói és vezetői ösztönzési rendszer részvényszükségletét szolgálják. (MTI)
