Románia befektetőket lopna Magyarországtól?
A bukaresti napilap gazdasági szakértők véleményét ismerteti az írásában, amelyet a címoldalon is bevezet azzal a címmel: Hogyan lopjuk el a befektetőket Magyarországtól. Az újság utal a magyar kormány által bevezetett "válságadókra", külön is említve a "Robin Hood-adót".
A csaknem két teljes belső oldalt kitöltő cikkben Christian Tegllund Blaabjerg, a Saxo Bank tőkestratégiai vezetője úgy látja: az, amit ma Magyarország a külföldi befektetők szempontjából csinál, öngyilkosság. Románia most a maga javára fordíthatja ezt a helyzetet, sőt, meg is kell tennie - véli a bankember. Ionut Dumitru, a Romániai Adóügyi Tanács elnöke is úgy véli: Románia jelen pillanatban kétségtelenül vonzóbb Magyarországnál a külföldi befektetők szemében. Bogdan Glavan, a Gazdaság és Szabadság Központjának alapító tagja a lapnak ugyancsak kifejti: az adóterhek enyhítése szempontjából ez soha vissza nem térő alkalom Románia számára.
A szakértői véleményeket összefoglalva az Adevarul külön pontokba is szedi, mit kellene tennie Romániának, hogy valóban elhódíthassa a külföldi befektetőket Magyarországtól. Első helyen szerepel a bürokrácia enyhítése. Az adóterhek csökkentése a második, külön hangsúlyozva, hogy a szociális járulékok mértéke európai viszonylatban a legmagasabbak közé tartozik Romániában.
A szekértők szerint elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése, amelyhez hatékonyabban kellene felhasználni az európai forrásokat, különösen nagy hangsúlyt fektetve az autópályák, valamint a vasúti teherszállítási útvonalak kiépítésére. A negyedik pont értelmében az országnak egyszerűsíteni kellene jogrendszerét. A szekértők szerint, ha például egy vitás ügy rendezése túl sok bonyodalmat okoz, a beruházók inkább kikerülik az államot.
Az ötödik tennivaló a sorban az adózás kiszámíthatósága. Ezzel kapcsolatosan a lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt hat évben hatvanszor módosították az adóügyi jogszabályokat. Sokszor súlyosbította a helyzetet - teszi hozzá -, hogy bizonyos intézkedések azonnal életbe léptek, mint például tavaly a hozzáadottérték-adó öt százalékos emelése 19 százalékról 24 százalékra.
