Rontaná a jegybank hitelességét az inflációs cél felemelése
Magyarázatként hozzáfűzte: az infláció a gazdaságot szétziláló, a racionális döntéseket hátráltató, a jövedelemelosztást módosító gazdasági jelenség. A növekvő inflációs várakozások veszélyeztetik a gazdasági stabilitást, bizonytalanná teszik az üzleti döntéseket. A jegybank alelnöke szerint a gazdaságban nem a magas kamat a fő feszültségforrás.
A beruházások elhalasztása elsősorban a bizonytalan befektetői környezetre, a magas kamatfelárakban megmutatkozó, a szomszédainknál jóval nagyobb országkockázatra és a beruházókat elbizonytalanító különadókra vezethető vissza. Király Júlia megjegyezte, hogy a régióban 2010 második felében - Magyarországot kivéve - mindenhol több új hitelt helyeztek ki a bankok, mint amennyi a törlesztés volt, azaz nettó hitelbővülést értek el.
A régióban Magyarországon a legalacsonyabb, és számos anyabankénál is rosszabb a banki jövedelmezőség a különadó és a romló portfólió miatt. Az előzetes adatok szerint a 46 részvénytársasági bankból és fiókból 21 volt veszteséges, soknak nulla körüli az eredménye, és csak néhány banknál képződött számottevő nyereség. A veszteséges bankok összesen 170 milliárd forint veszteséget, a nyereségesek 240 milliárd forint profitot könyvelhettek el.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a növekvő veszteség a pénzügyi stabilitás szempontjából rossz üzenet, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kifejtette: a bankrendszernek jelentős tőketartaléka volt és a 2008. évi válság után felépült egy erős likviditási tartalék is, de ez olvadni kezdett. A bankadó és a portfolió gyors romlása miatt csökkennek a tőketartalékok, miközben apadnak a külföldi források. "A bankok teherbíró képessége azonban még nem ad okot félelemre" - hangsúlyozta a jegybank alelnöke.
Az interjúban Király Júlia felhívta a figyelmet arra, hogy a tömegkommunikáció által sugallt "az állam majd gondoskodik rólad" elve miatt csökkenhetnek a lakossági megtakarítások. A kilakoltatási moratórium fenntartása és a különböző adóscsoportok megmentésére vonatkozó tervek pedig a hitel vissza nem fizetésére ösztönöznek, ami növeli a jól fizető adósok és valamennyi adófizető terhét.
A kilakoltatási moratórium fenntartásával lassan elmosódik a fedezett és nem fedezett hitelek közötti különbség, ami emeli a jelzáloghitelek kamatát. A HVG újságírójának arra a kérdésére, hogy a jegybank milyen megoldást javasolna a jelzálogadósok megsegítésére, amiről csak annyi szivárgott ki, hogy a kormány a Bankszövetséggel a törlesztőrészlet befagyasztásról tárgyal, Király Júlia azt mondta: a megoldás a hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitika, ami csökkenti az országkockázatot, hitelessé teszi, hogy fenntartható a GDP-hez mért 3 százalékos költségvetési hiány.
A jegybank alelnöke Lengyelországot említette példaként: a zloty ugyanúgy ingadozik a svájci frankkal szemben, mint a forint, ott mégsincs devizahitel probléma, mert a lengyel adósság finanszírozásának kockázati felára a magyar negyedére csökkent. A svájci frank alapú hitelek euró alapúra váltásával kapcsolatban Király Júlia kifejtette: az átváltással az adós és a magyar pénzügyi rendszer stabilitási kockázatai is csökkennének. Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet - minden kockázatcsökkentő megoldásnak ára van. (MTI)
