Segíti az EU-t az egységesedésben a belső felzárkóztatási politika - európai bizottsági jelentés
Az összegzés szerint a gazdasági, szociális és területi kohéziós politika "nagymértékben hozzájárult a növekedéshez és jóléthez, valamint a kiegyensúlyozott fejlődés ösztönzéséhez az unión belül". A jelentés azonban arra is rámutat, hogy "az elmúlt években végbement jelentős gazdasági és társadalmi változások következtében új kihívásokkal kell szembenézni", ezért "a jövőbeli beruházásokat szorosan hozzá kell igazítani az Európa 2020 növekedési és foglalkoztatási stratégia célkitűzéseihez". Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos hangoztatta, hogy megállapításuk szerint "okosabban kell felhasználni a forrásokat, az EU legfőbb prioritásaira kell összpontosítani, és jól látható értéket kell hozzáadni a nemzeti és regionális hatóságok munkájához".
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos egyebek között azt hangoztatta, hogy a kohéziós politikának döntő szerepe volt a nemzetközi gazdasági válság kezelésében. A magyar biztos hozzátette: különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) segített a válság munkavállalókat és kisvállalkozásokat sújtó hatásait enyhíteni. Úgy vélte, "minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy az ESZA-t egy valódi európai foglalkoztatási kezdeményezés szolgálatába állítsuk, amely segíti az embereket, hogy gyorsan találjanak állást".
A közös sajtótájékoztatón - egy kérdésre válaszolva - Andor László méltatta a mikrofinanszírozás, illetve a hátrányos helyzetű emberek vállalkozásainak, valamint foglalkoztatásának támogatását célzó mikrohitelezés rendszerét. Egy erről szóló konferencián felszólalva azt is hangoztatta, hogy az erre kidolgozott uniós lehetőségeknek különösen a társadalmi bevonásban, a vállalkozói szellem javításában és a nemzetközi gazdasági válság hatékonyabb kezelésében van fontos szerepük. A jelentés az eddiginél szigorúbb feltételek, valamint ösztönzők bevezetését javasolja "a kohéziós politikai célokra szánt alapok hatékony felhasználásának biztosítása és a politika eredményeire fordított nagyobb figyelem érdekében". Azt is megállapította, hogy a régiókat továbbra is nagy gazdasági egyenlőtlenségek jellemzik.
"Olyan politikára van szükség, amely az összes régió versenyképességének növelésébe fektet be, ugyanakkor folyamatosan támogatja a lemaradó régiókat is" - húzták alá a biztosok. A jelentés számadatokat közöl a felzárkóztatási politika eredményeiről. Eszerint 2000 és 2006 között az unió által finanszírozott befektetések körülbelül 1,4 millió új munkahely létrehozásához járultak hozzá, évente körülbelül 2 millió, képzésekben részt vett polgárt segítettek munkához, korszerűsítették a közlekedési vonalakat több ezer kilométer út és vasút építése vagy felújítása által, továbbá "milliók életszínvonalát emelték az ivóvíz minőségének és a szennyvízkezelésnek az EU-szabványokhoz való felzárkóztatása révén".
A bizottság átfogó stratégiai keret létrehozását javasolja, amely rögzíti "a kohéziós beruházások hatásának maximalizálásához szükséges prioritásokat, célkitűzéseket és reformokat". Egy másik javaslat szerint pedig ösztönzőket vezetnének be, például azt, hogy az uniós finanszírozás egy bizonyos százalékát elkülönítenék, majd "a végrehajtott programok minőségének és előrehaladásának függvényében bocsátanák a nemzeti és regionális hatóságok rendelkezésére". A jelentés javaslatokat tartalmaz a bürokrácia csökkentésére, valamint az értékelés javítására is. (MTI)
