Semmi meglepő döntés nem született a briteknél
A Bank of England (BoE) - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja - tavaly március óta tartja fél százalékon a kamatszintet. Az akkor végrehajtott fél százalékpontos csökkentés 2008 októbere óta a hatodik volt. A pénzügypolitikai enyhítési kurzus 5 százalékról indult, vagyis a brit központi alapkamat eddig 4,5 százalékponttal csökkent a 2008 őszi legutóbbi csúcsszintről.
Bank of England emellett úgy döntott, hogy nem is terjeszti ki a gazdaságélénkítő célú likviditásteremtő programot, vagyis a kvantitatív enyhítést. A brit jegybank - alapítása óta első ízben - tavaly tavasszal kezdett kvantitatív enyhítésbe. Ennek végleges kerete - többszöri bővítés után - 200 milliárd font (60 ezer milliárd forint) volt, de a BoE pénzügypolitikai tanácsa csütörtökön úgy döntött, hogy a keretet egyelőre nem bővíti tovább. Ez azt is jelenti, hogy leállt a jegybanki likviditásinjekció, mivel a 200 milliárd fontos keret már kimerült.
A jelentős csökkenést követően az Egyesült Királyság gazdaságánál lassú növekedés volt tapasztalható a tavalyi utolsó negyedévben. A háztartások fogyasztása emelkedett, bár ez részben az átmeneti tényezőknek volt köszönhető. Az üzleti beruházások csökkenésének mértéke enyhülést mutatott. A javuló világgazdaság hatására pedig növekedett a brit export is.
A fogyasztói-ár infláció meredeken emelkedett, decemberben elérte a 2,9 százalékot, mely jóval meghaladta a 2 százalékos célt. Ez az emelkedés egyrészt a magasabb üzemanyagárakkal és az alacsony bázishatással magyarázható. Az infláció várhatóan januárban is emelkedni fog az áfa újból 17,5 százalékra történő emelkedésének köszönhetően.
A Bank of England azonban csütörtöki közleményében egyértelmű utalást tett arra, hogy nem zárkózik el az újabb likviditási injekciótól, ha ezt a gazdaság állapota indokolja.