Simor: a hazai megtakarításokat ösztönözni kell, hogy fedezzék a hitelezést
Az MNB elnöke kiemelte: a vállalati hitelezés növelése érdekében a bankadót el kellene törölni, de legalábbis az európai országokban érvényesített szintre kellene mérsékelni. Hangsúlyozta: a devizahitelezés kockázatainak csökkentésére egyfajta devizamegfelelési mutatót kellene bevezetni a magyar bankrendszerben, és ki kellene szélesíteni a magyarországi jelzálogalapú finanszírozás lehetőségét.
Simor András elmondta: a válság kezdete óta számos pozitív és negatív kormányzati intézkedés történt, amely jelentősen befolyásolta a magyarországi bankok helyzetét, tevékenységét. A jegybankelnök a negatívan ható kormányzati intézkedések közé sorolta a nyugdíjreform során a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetését, a devizahitelezés korlátozását.
A bankadó bevezetése kifejezetten káros volt a bankrendszernek, de az egész magyar gazdaság fejlődésére, bővülésére is károsan hatott, a bankadót számos helyen bevezették ugyan az Európai Unióban, de a magyar bankadó az Európában érvényesítettnek öt- illetve tízszerese - elemezte a jegybankelnök. Simor András kiemelte: a végtörlesztést minél előbb le kellene zárni, mert annak mostani formája csak egy szűk, módosabb réteg helyzetén segít. Az MNB elnöke szerint a devizahitelezés, a jelentős lakossági devizahitelállomány problémakörét úgy kellene megoldani, ennek során olyan eszközöket kell alkalmazni, hogy azok ne növeljék a bankrendszer sérülékenységét.
A jegybankelnök a pozitív kormányzati intézkedések között említette a kilakoltatási moratórium feloldását, a lakossági hitelezésben a referenciakamatok bevezetését. Az MNB elnöke végezetül Orbán Viktor miniszterelnök egyik rádiónyilatkozatára utalva hangoztatta: jól működő magyar gazdaság nincs jól működő magyar pénzügyi rendszer nélkül. Orbán Viktor múlt pénteken az MR1-Kossuth Rádióban azt mondta: a jegybank és a kormány "ebben a modern világban együttműködésre van ítélve".
Az MNB óriási pénzeket kezel, amelyeket mozgósítani lehet a gazdasági növekedés érdekében. A miniszterelnök elismerte, mindig is a kamatemelés ellen volt, mert az rossz a reálgazdaságnak, mégis elfogadja, hogy időnként szükség lehet kamatemelésre, hogy pontosan mikor, az azonban az MNB döntésének függvénye. (MTI))
