Simor: romlik a költségvetés pozíciója 2013-ban
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács által szervezett fórumon a jegybankelnök közölte: az MNB számításai szerint a jövő évre kitűzött GDP-arányos hiány 2,8 százalék lenne, ha pedig a szabad tartalékokat törli a kormány, akkor a hiány 2,4 százalékra csökkenhet. (A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat a hiánycélt a GDP 2,2 százalékában rögzítette.)
A feltételes módot az magyarázza, hogy az MNB becslése az eredetileg benyújtott 2013. évi költségvetési javaslat alapján készült, az azóta a kormány által bejelentett tízpontos, járulékcsökkentési és kisadókra vonatkozó akcióterv 270 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget - közölte az MNB elnöke.
Ugyanakkor a tranzakciós adóból - eredetileg a piaci szereplők által - befizetendő 280-300 milliárd forint összetétele változott, annak közel felét az állami szférából kívánja beszedni a kormány, s ennek hatását most még nehéz kiszámolni - tette hozzá Simor András.
Az valószínűnek látszik, hogy a gazdasági növekedés többlete (a jövő évi költségvetés 1,6 százalékos GDP mutatóval készült) nem hoz annyit, amennyit a csomag elvisz - jelezte a jegybank elnöke, aki úgy vélte, hogy a következő fél évben a kormánynak "meg kell találnia azokat a kompenzáló lépéseket, amelyek nyomán az államháztartás jövő évi hiánya visszajön a 2,5 százalék körüli szintre".
Simor András megfogalmazása szerint csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt, amelynek legfontosabb eleme, hogy a hosszú távon sikeres adósságcsökkentés alapja a gazdasági növekedés.
Ebből a szempontból Magyarország helyzete nem kedvező, mivel a 2004-2007 közötti 2-3 százalékos potenciális növekedési mutató jelenleg nulla közelébe esett vissza, miközben a régió többi országában ez a mutató 1-3 százalék.
Az utóbbi években a magyar gazdasági növekedést a nettó export mozgatta és ez feltehetően a jövőben sem lesz másképp - mutatott rá az MNB elnöke, hozzátéve, hogy ez a tétel addig lesz érvényes, ameddig a magyar adósságállomány jelentősen nem csökken. "Ebből következik, hogy a belső kereslet élénkítésére alapozott gazdaságpolitikának, illetve költségvetési politikának az esélyei igen-igen csekélyek" - közölte Simor András.
A jegybank elnöke felsorolta azokat a romboló tényezőket, amelyek akadályozzák a potenciális gazdasági növekedést, ezek kiküszöbölése nyomán gyorsulhat a gazdaság.
Elsőként említette az elhúzódó kereslethiányt, mivel ha egy termelőüzem termékeiből évekig kevesebb fogy, akkor logikusan leépítik a kapacitást. A dráguló finanszírozás hasonló eredménnyel jár - tette hozzá. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika rombolja a potenciális gazdasági növekedést - szögezte le Simor András, hozzáfűzve, hogy a piaci folyamatok bizonytalanságával számolnak a vállalkozások, de a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságával nem képesek kalkulálni.
Emellett rombolja a potenciális gazdasági növekedést a csökkenő beruházási, és a növekvő csődráta - sorolta a további tényezőket az MNB elnöke. "A befektetői környezet javítása érdemben erősíthetné a potenciális gazdasági növekedést, és ez elősegíthetné azt, hogy a költségvetési egyenlegjavító intézkedések hosszabb távon is az adósságcsökkentést szolgálják. A befektetői bizalom kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikával növelhető, amit természetesen támogathat az Európai Unióval és az IMF-fel kötött gyors megállapodás" - jelentette ki Simor András. (MTI)
