Stagnált a magyar gazdaság a II. negyedévben
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó – csökkenése 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemű a növekedés. A 2011. II. negyedévi növekedési ütem azonban elmarad az első negyedévitől, de a növekedés hajtóereje továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg maradt.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2011 II. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 9,2 százalékos növekedést, míg az ipar 0,9 százalékos, az építőipar 4,9 százalélkos, a szolgáltatások összesen pedig 0,5 százalékos mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása nem változott. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,8%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,7%-os, a végső fogyasztás 0,4%-os csökkenést mutatott. Az export 1,0%-kal, míg az import 3,5%-kal csökkent
A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok II. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (24%) jelent. A mezőgazdaság 0,6%-kal járult hozzá a növekedéshez. A növénytermesztés volumene elsősorban a kalászos gabonák tavalyinál kedvezőbb terméseredménye következtében emelkedett, míg az állattenyésztés volumene – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált.
Az ipar hozzáadott értéke 5,6%-kal nö-vekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 6,6%-os bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az export-orientált vállalatok teljesítménye. A feldolgozóipari ágazatok többségében növekedés figyelhető meg. Az ipar egészében 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-10,3%), minden építménycsoport termelése csökkent. A második negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,3%-kal csökkent, így 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 0,6%-os, míg a szállítás, raktározás területén 0,5%-os teljesítménybővülés mutatkozott.
A pénzügyi tevékenység teljesítményének csökkenését a bankok hitelezési aktivitásának mérséklődése okozta. A bankszektorban az újonnan kihelyezett lakossági és vállalati hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,4%-kal csökkent. Ezen belül egyedül az egészségügyé nőtt, míg a másik két nemzetgazdasági ág teljesítménye csökkent. A szolgáltatásokon belül legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció ág hozzáadott értéke nőtt (1,9%).
A termékadók- és támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP II. negyedévi növekedéséhez.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztásának korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt (2011 második negyedévében 0,1%-kal növekedett). Ez a folyamat döntően annak köszönhető, hogy a háztartások fogyasztási kiadása, ha szerény mértékben is, de emelkedni kezdett (0,4%-kal nőtt). Ezen belül a lakberendezésre, a hírközlésre és a szabadidő és kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások volumene kis mértékben emelkedett, míg az élelmiszerek fogyasztása lényegében vál-tozatlan maradt. Volumencsökkenés mutatkozott a lakásszolgáltatásokra, a közlekedésre és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásokra fordított kiadásoknál az előző év azonos időszakához képest.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,3%-kal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás szerény mértékben növekedett (0,1%). A végső fogyasztás 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékponttal já-rulva hozzá a GDP növekedéséhez.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés újra nagy mértékű, 8,1%-os, amely folyamat 1,5 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Miközben az építési beruházások jócskán elmaradtak az egy évvel korábbi értékektől, addig a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a járműgyártás, az élelmiszer valamint az elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások következményeként.
A készletek állománya a II. negyedévben folyó áron 73 milliárd Ft-tal nőtt, míg az előző év azonos idő-szakában 43 milliárd Ft volt a növekedés. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában (pl. gép és jár-műgyártás, kőolajfeldolgozás) valamint a kereskedelemben is készletnövekedés mutatkozott. Viszont jelentősen csökkentek a feldolgozóipar híradás-technikai ágazatába és a villamosenergia-, gáz- és gőzellá-tás ágazatba sorolt vállalatok készletei. A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 1,4%-kal csökkent.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 675 milliárd Ft aktívum keletkezett. Az export és az import volumene immár csak egyszámjegyű növekedést mutatott, az export 8,8%-kal, az import 6,1%-kal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,8 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 8,2%, importja 6,6%-kal nőtt. A gépek, szállítóeszközök (közúti jármű, általános rendeltetésű ipari gépek) és feldolgozott termékek (gyógyszer, gumigyárt-mány) exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek (gabona, gabonakészítmények) és az energiahordozók összességében átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importján belül figyelemre méltó a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának kétszámjegyű emelkedése és a természetes és mesterséges gáz behozatalának jelentős csökkenése. A nemzetgazda-ság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások exportja 11,3%-kal, míg importja 3,3%-kal nőtt.
