Súlyos tőkehiány és szabálytalanságok az Alba Takarékszövetkezetnél
Tájékoztatásuk szerint a takarékszövetkezet prudens működésének helyreállítása érdekében az elmúlt hónapokban tett intézkedések nem vezettek eredményre, lehetetlenné vált az intézmény tőkehelyzetének piackonform módon történő rendezése. A takarékszövetkezet pénzügyi összeomlásának megelőzése és a betétesek megtakarításainak védelme érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének Igazgatósága augusztus 29-én végül kizárta az Alba Takarékszövetkezetet az Integrációs Szervezetből és döntéséről tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot - áll a közleményben.
Az SZHISZ és a Takarékbank Zrt. a takarékszövetkezet prudens működésének helyreállítása és tőkehelyzetének rendezése érdekében az elmúlt hónapokban több intézkedést is tett, többek közt támogatta, hogy a takarékszövetkezet más szövetkezeti hitelintézetekkel való egyesülés révén rendezze tőkehelyzetét. Ám a működési problémák és a feltárt tőkehiány súlyossága miatt az egyesülési folyamatban részt vevő takarékszövetkezetek visszaléptek egyesülési szándékuktól.
Ezzel nyilvánvalóvá vált: az Alba Takarékszövetkezet tőkehelyzetének rendezése és a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítása piackonform eszközökkel nem valósítható meg. A közlemény szerint a világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által koordinált független szakértői vizsgálat válsághelyzetet állapított meg az Alba Takarékszövetkezetnél: 2014. június 30-án az intézmény saját tőkéje negatívba fordult, tőkemegfelelési mutatója a törvényben előírt minimum 8 százalék helyett mínusz 1,2 százalékra csökkent, szavatoló tőkéjének hiánya a szükséges értékvesztés és céltartalék-képzést követően megközelítette az egymilliárd forintot.
A takarékszövetkezet hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya április végére 24,4 százalékra, azaz a törvényben meghatározott plafon két és félszeresére nőtt. A vizsgálati jelentés szerint az alultőkésítettség miatt a takarékszövetkezet jelentős külső tőkebevonás nélkül nem képes a jogszabályoknak megfelelő működés folytatására, ezért a pénzügyi összeomlás megelőzése és a betétesek megtakarításainak védelme érdekében azonnali intézkedésre volt szükség.
Az intézmény működési engedélyének MNB általi visszavonását követően az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) akár 100 ezer eurós összeghatárig (több mint 30 millió forintig) kártalanítja a takarékszövetkezet biztosított követeléssel bíró betéteseit. Ezen felül, az OBA által nem biztosított betétek, valamint a 100 ezer euró feletti betétrészek után is jár kártalanítás, amire a takarékszövetkezet még meglévő likvid vagyona nyújt fedezetet - ennek mértékét az MNB által a takarékszövetkezethez kirendelt felügyeleti biztosok állapítják meg - írták.
Az Alba Takarékszövetkezet mérlegfőösszege saját kimutatása szerint 2013 végén 14 milliárd forintot tett ki, ami nem éri el a teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszegének a 0,5 ezrelékét sem. A társaság tevékenységi területe elsősorban Fejér megye egyes részeire korlátozódik, így az eset a takarékszövetkezeti rendszer egészére nézve nincs hatással. Az Alba Takarékszövetkezet válsághelyzetére annak az átvizsgálásnak a során derült fény, amelyet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a tavaly nyáron elfogadott integrációs törvény előírásai szerint indított el.
Az átvizsgálás eredményeinek kiértékelése mára csaknem teljesen lezárult, és legkésőbb 2014. december 10-ig véget ér a folyamat. Ezzel befejeződik a magyar takarékszövetkezeti szektor évtizedek óta húzódó megtisztulása és létrejön az az új garanciaközösség, amelynek révén a takarékok betétesei kettős védelmet élveznek majd: az OBA keretén felül az integráció teljes vagyona nyújt majd fedezetet követeléseikért. A garanciaközösségbe a jelenlegi 20 tag mellé újabb 15 takarékszövetkezetet vesznek fel a következő hét elején, az év végére pedig minden, a szigorú feltételeket teljesíteni tudó takarék része lesz annak.
A közlemény szerint az eset újra felhívja a figyelmet, hogy szükséges a szektoron belüli ellenőrzési-felügyeleti rendszer létrehozása, továbbá a takarékszövetkezeti szektor átvizsgálása. A átvizsgálása célja hogy kiszűrje a korábban - megfelelő ellenőrzési rendszer híján - átláthatatlanul működő takarékszövetkezeti szektorból a felelőtlenül gazdálkodó és a betétesek pénzét kockáztató intézményeket. "Az újabb eset szomorú, de elkerülhetetlen része annak a megtisztulásnak, amelynek révén a takarékszövetkezeti szektor működése minden eddiginél biztonságosabb és átláthatóbb lesz" - áll az SZHISZ és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank közleményben.
