Szakértők szerint elsietett volt a szövetkezeti törvény módosítása
Csaposs Noémi, a Személyzeti tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) az MTI megkeresésére úgy vélte, hogy a módosítást nem készítették elő kellőképpen, ezért vetődtek fel jogi, alkotmányossági aggályok.
A köztársasági elnök kifogásolta, hogy a törvénymódosítás megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva ezzel a munkavállalók jogosultságait. Az államfő szerint alkotmányellenes a jogszabály visszamenőleges, 2010 január 1-jei hatálya is, mivel a munkaviszonyra vonatkozó szabályok visszamenőleges hatályú módosítása ellentétes a jogállamiság elvével.
A február 22-én elfogadott szövetkezeti törvény elsősorban a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szövetkezetek szabályozását szigorította, mivel, az indoklás szerint ezeknél a szervezeteknél jelenleg rengeteg visszaélés tapasztalható a munkaidő és a rendes szabadság, valamint a bérek kifizetése területén is.
Csaposs Noémi úgy vélte: a diákokat ugyan be kell vonni a munka világába, de úgy, hogy az ő foglalkoztatásukra is a Munka törvénykönyve vonatkozzon. Úgy vélte: a jelenlegi szabályozással sérülhetnek a diákok jogai, mert az például sem szabadságot, sem állásidőt nem biztosít részükre. Diszkriminatívnak tartotta azt a szabályozást is, hogy az iskolaszövetkezetek által közvetített diák munkaerő után nem kell tb-járulékot fizetni, míg a munkaerő-kölcsönzőkre a kedvezmények nem vonatkoznak.
Úgy vélte, hogy így akár 30-40 százalékos különbség is lehet egy kiközvetített diák és egy felnőtt után keletkező költség között, ami hátrányos helyzetbe hozza a nem diák munkavállalókat.
