Szemléletváltásra van szükség a közoktatásban a digitális készségek kialakítása érdekében
Laufer Tamás az IVSZ elnöke az eseményen mutatta be a szövetség által készített közoktatási cselekvési tervet. Annak érdekében, hogy a tervezet valódi programmá váljon az oktatási kiáltványukat már a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyes államtitkárságaihoz is eljuttatták. Véleménye szerint az iskolarendszer képtelen válaszolni a XXI. századi kihívásokra, nem tudja mentálisan felkészíteni a munkaerőpiacra kilépő fiatalokat és a korszak IT technológiájával sem tud lépést tartani.
A szövetség elnöke arról is beszámolt, hogy Magyarországon az iskolákban átlagos 4 megabites sávszélességű internetet használnak, ami szerinte nem elegendő a tanulók használható digitális készségeinek kialakításához. Hozzátette még, hogy bár a kormány 2018-ra a 4 megabites adatforgalmat 30 megabites sávszélességű internetre kívánja átalakítani, azonban véleménye szerint csupán a szövetség által javasolt 100 megabites adatforgalom eredményezhet érdemi változást.
Az IVSZ elnöke elmondta, hogy a legutóbbi vizsgálatuk, amely kiterjedt a közoktatás, a felsőoktatás szereplőire és a munkaadókra is, azt mutatta, hogy mintegy 20 ezer IT szakember hiányzik a munkaerőpiacról. Horváth Ádám a szövetség oktatási szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta folyamatosan csökken a felsőoktatásban az informatika szakra jelentkezők száma. Véleménye szerint ennek legfőbb oka az, hogy a magyar informatika oktatásban még mindig háttérbe szorulnak a programozási ismeretek és az IT eszközök használata, és inkább a számítástechnikai alapokra, a történeti háttérre helyezik a hangsúlyt.
Az IVSZ oktatási szakértője kifejtette, hogy az általános és középiskolákban azért lenne fontos megalapozni a digitális készségeket, az algoritmikus gondolkodást, hogy a diákokból olyan szakemberek váljanak, akár agrár területen, vagy orvosok, vagy irodalom történészek, akik értik és használni is tudják az informatikai eszközöket. Példaként említette Nagy-Britanniát, ahol a diákok 2014-óta már a középiskolában tanulnak programozást és fejleszteniük kell legalább egy mobil alkalmazást is. A programozás kapcsán azt is megjegyezte, hogy az Európai Unió 22 országából 20-ban már tantárgyként tanítják. Horváth Ádám emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi Pisa felmérés szerint Magyarországon a 15 évesek 60 százaléka digitálisan írástudatlan. (MTI)
