Szijjártó: a kínai vállalatoknak Magyarország Európa kapuja
A Századvég Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató Zrt., és a Napi Gazdaság Kiadó közös rendezvényén Szijjártó Péter kiemelte: a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a 2010-ben elhatározott külgazdasági stratégia, a keleti nyitás keretében 2018-ra a magyar export egyharmada irányuljon az Európai Unión kívülre, a jelenlegi 21 százalékkal szemben. Az államtitkár szerint ennek egyik fő pillére a Kínával való stratégiai együttműködés erősítése.
Tang Csia-hszüan, Kína volt miniszterelnök-helyettese, volt külügyminiszter hangsúlyozta: Kína örömmel működik együtt egy "új selyemút" kiépítésében, és keresi az együttműködési lehetőségeket a kelet-közép-európai országokkal, köztük Magyarországgal. Szijjártó Péter kifejtette: a világgazdasági válságra adott válaszként Magyarország - amelynek teljesítményét nyitott gazdaság lévén az exportteljesítmény határozza meg, - új típusú kül- és külgazdaságpolitikát hirdetett.
A keleti nyitás célja, hogy Magyarország szoros és stratégiai partnerséget építsen fel a tőle keletre lévő, gyorsan növekvő országokkal. Ez ugyanakkor nem egy lábon álló, hanem kiegyensúlyozott a hagyományos piacokon a magyar jelenlétet fenntartó külgazdasági stratégiát jelent - fűzte hozzá Szijjártó Péter. Mint mondta, azt is szeretnék, ha minél több kis- és közepes vállalkozás jutna exportlehetőséghez.
Az államtitkár kifejtette: a kormány célja, hogy elsősorban Magyarország legyen a kínai vállalatok európai üzleti tevékenységének regionális központja, illetve, hogy a kínai áruk Nyugat-Európába juttatása során Magyarország legyen a fő tranzitútvonal. Ezen célokhoz jó alapot ad, hogy tavaly a Kínába irányuló magyar export rekordot döntött és elérte a 2 milliárd dollárt, idén az első fél évben további, 11 százalékos bővülés volt. Szijjártó Péter szerint azt, hogy Magyarország lett Európa kapuja a kínai vállalatok számára, több beruházás is alátámasztja.
Példaként említette, hogy Magyarország legnagyobb kínai befektetője, a Wanhua csoport a Borsodchem megvásárlásával a világ harmadik legnagyobb izocionát gyárát hozta létre, a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon-gyártója, a ZTE pedig jövőre Magyarországra hozza európai mobiltelefon javító központját. Az államtitkár emlékeztetett arra az e heti bejelentésre is, amely szerint mintegy 30 milliárd forintos beruházással Kazincbarcikán építi fel európai citromsav-gyárát a kínai RZBC vállalatcsoport.
Hozzáfűzte: hamarosan újabb kínai citromsavgyár alapkövét is leteszik Magyarországon. Ezenkívül a Huawei 2015-től teljes európai exportját Magyarországról fogja kiszolgálni. Szólt arról is, hogy a Kínából Európába jutó áruk egy része vasúton, egy másik része dél-európai kikötőkön keresztül érkezik a kontinensre. Ehhez kapcsolódóan két infrastrukturális fejlesztésről is folyamatosan a tárgyalások Kínával: a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, illetve a V0 vasúti gyűrű felépítése - hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.
Mint mondta, a magyar kínai kapcsolatok a felvétel óta eltelt 65 évben soha nem voltak ilyen jók és eredményesek. Tang Csia-hszüan előadásában kifejtette: az utóbbi tíz évben a világgazdasági helyzet változásával Kína is előrehaladt, és a világ második legnagyobb gazdasága, legnagyobb exportországa és legnagyobb devizatartalékkal rendelkező állama lett, amely a jövőben szeretné tovább mélyíteni a reformokat.
Tovább kell erősíteni a jövőben Kína és Európa kölcsönösen előnyös partneri kapcsolatát. A volt külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Kína nemrég felvetette a Selyemút gazdasági övezet létrehozását. A magyar-szerb vasútvonal ezen övezet összeköthetőségének és átjárhatóságának szimbóluma, és megmutatja, hogy Kína a kelet-közép-európai országokkal szorosan együttműködve kívánja létrehozni az új Selyemutat - mondta. (MTI)
