Szorongatják az osztrák kormányt a takarékossági csomag miatt
Walter Rothensteiner, az osztrák Raiffeisen Zentralbank igazgatója, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) banki ágazatának elnöke hétfőn kijelentette, "naivitás" volna azt gondolni, hogy az adó nem jelenik meg valamilyen formában az ügyfelek költségeiben. Bírálta a kormányt, amiért a bankadó évi 500 millió euróra tervezett bevételéből 150 millió eurót a tartományoknak enged át.
Ez ellentmond a kormány korábbi indoklásának, hogy a stabilitási illetéknek is nevezett új közteherre a központi költségvetés hiányának leszorításához van szükség - mondta. A nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) még aznap éles bírálattal válaszolt Rothensteiner nyilatkozatára. "Kapzsisággal" vádolta a bankokat, és európai uniós versenyügyi eljárást helyezett kilátásba arra az esetre, ha megpróbálnák ráterhelni a többletkiadást az ügyfelekre.
Az ugyancsak a megszorító csomagban szereplő kiterjesztett árfolyamnyereség-adó beszedésének többletköltségeit is kifogásolják a pénzintézetek, a felmerülő kiadások megtérítését akarják elérni az államtól. A 25 százalékos adó beszedése a bankokra hárulna, a számítástechnikai és adminisztrációs költségeket 250 millió euróra becsülik a pénzintézetek. Bejelentették, hogy alkotmánybírósági panaszt fontolgatnak, de Rothensteiner arra is utalt, hogy a bankadóhoz hasonlóan ennek az adónak a költségeit is megérezhetik az ügyfelek.
Az alkotmánybíróság 2000-ben egy hasonló ügyben már igazat adott a bankoknak, amikor egy tervezett spekulációs adó kapcsán kimondta, hogy az nem jelenthet "aránytalanul nagy terhet" a pénzintézeteknek. Bár a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az SPÖ éppen az alapos előkészítésre hivatkozva az idén a szokottnál később nyújtja be a költségvetési törvényt, a közös nevezőt keresve végül olyan takarékossági csomagot állítottak össze, amely több szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kormány a jelek szerint legkevesebb egy ponton a tervek módosítására kényszerül.
A költségvetési megállapodás a családi támogatások nem várt csökkentését is tartalmazta, és a befolyásos szakszervezetek, az egyházak, a nagycsaládosok és a hallgatói érdekképviseleti szervezet ellenkezését egyaránt kiváltotta. A koalíció jelezte, hogy kész módosítani a hallgatókat leginkább érintő megszorítási javaslatát, emellett tárgyalássorozatot kezdett egyes érdekcsoportokkal. Ezek egyike, a hallgatói önkormányzat ennek ellenére elégedetlen, és egyelőre újabb tüntetést tervez.
Sokasodnak a strukturális reformokra intő hangok is. Ezek a növekvő államadósság miatt a nyugdíjakra fordított állami kiadások csökkentését, a tényleges nyugdíjkorhatárnak a törvényben szereplőhöz közelítését, a szövetségi állam és a tartományok közötti feladat- és forráselosztás átgondolását javasolják. Legutóbb Josef Moser, a számvevőszék elnöke szólalt meg a kérdésben. Sebtapaszhoz hasonlította a költségvetési megállapodást, az állam pénzügyi helyzetét pedig "kezeletlen sebnek" nevezte, amelynek a gyógyításához "nem elég a tüneti kezelés".
A magas államadósság és egyre nagyobb kamatai mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a tartományok kiadásai gyorsabban növekednek, mint a központi költségvetésé. Hiányolta a strukturális reformokat Christoph Leitl, a szintén befolyásos és hagyományosan az ÖVP mögött álló WKÖ elnöke is. Leitl szerint ezekre már az idén szükség lett volna, de ha nem kezdenek hozzá haladéktalanul az előkészítésükhöz, legkésőbb 2013-ban újabb megszorításra lesz szükség.
