Szorosabbra fűzné kapcsolatát Németország Kínával és Indiával
Indiai látogatása előtt "határtalan lehetőségek" forrásaként említette a német-indiai kapcsolatokat Angela Merkel kancellár. Németország India legnagyobb kereskedelmi partnere Európában, a kétoldalú kereskedelem volumene tavaly 15,4 milliárd eurót tett ki. Indiai szakértői becslések szerint ez 2012-ben a 20 milliárd eurót is elérheti, ennek realitását a mostani látogatás során az országok vezetői is megerősítették.
A kapcsolatok intenzitását mutatja, hogy a két ország gazdasági- és pénzügyminiszterei évente megtartott találkozók során egyeztetnek, a turizmus, infrastruktúra, mezőgazdaság és autóipar terén pedig közös munkacsoportok segítik a koordinációt. A kormányközi konzultáció rendszerének bevezetése után a megbeszélések ennél is több területre terjednek ki, így az oktatáspolitikára vagy a környezetvédelmi politikára.
Berlin az indiai közvetlen külföldi beruházások egyik legfontosabb forrása, a tőkeáramlás kiemelt célpontjai a szolgáltatási szektor, építőipar és autógyártás. A közvetett beruházások nélküli direkt pénzáramlás a 2009-2010-es pénzügyi évben 513 millió eurót tett ki. A diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóját a két ország ősztől "Németország és India éve" elnevezésű rendezvénysorozattal ünnepli.
Berlin legfontosabb térségbeli partnere egyértelműen Kína. Tavaly nyáron a kancellár, az idén májusban Horst Köhler szövetségi elnök látogatott az országba, a két ország közti kormányközi konzultáció első fordulójára pedig idén júliusban a kínai kormány kap meghívást Berlinbe. A két ország jelenleg is különböző döntéshozatali szinteken és több mint 30 területen folytat rendszeres párbeszédet, együttműködésük 2004 óta stratégiai partnerség. Az Egyesült Államok után Kína Németország legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere: 2010-ben - éves szinten 43,9 százalékos növekedést mutatva - a Kínába irányuló német export 53,6 milliárd eurót tett ki, míg a távol-keleti országból érkező import 76,5 milliárd euró volt.
A kivitel elsősorban a gépgyártás, az elektrotechnikai termékek és a speciális eszközök ágazatát érinti, Németország ezzel szemben főképp ruhaipari termékeket, játékokat, gépeket és berendezéseket vásárol Pekingtől. A német közvetlen beruházások tavaly 1,346 milliárd eurót tettek ki, a tőke mindenek előtt a vegyipar (legnagyobb képviselői a BASF és Bayer), az autóipar (Volkswagen, BMW, Daimler) és a gépipar területét célozza meg.
A beruházásokat illetően a közeljövőben új ágazatok előretörése várható, elsőszámú célterületeket a klíma- és energiaipar valamint az egészségkutatás jelentik majd. Továbbra is komoly súrlódási pontot jelent ugyanakkor a két ország közti kapcsolatokban a befektetések átláthatóságának és biztonságának, a szerződéskötés szabadságának a kérdése, s a német beruházók a végeláthatatlan bürokrácia, a hosszas engedélyeztetési eljárások és az egyenlőtlen versenylehetőségek miatt is gyakran panaszt emelnek. A piacra jutási lehetőségek javítása Merkel tavalyi látogatása során is kiemelt fontossággal bírt, s minden bizonnyal a kormányközi konzultációk legfőbb témái közé tartozik majd. (MTI)
