Talpra magyar! - talpra kell állítani a magyar vidéket
Kifejtette: el kell érni, hogy legyen távlat a falvak és a városok előtt, és az ott élők találjanak megélhetési lehetőséget. A magyar vidéket versenyképes állapotba kell hozni, szemben az elmúlt években tapasztaltakkal - mondta. Mint mondta, a mezőgazdaságban például olyan átalakulásnak lehettünk a tanúi, amelyre az volt a jellemző, hogy az ágazatban egyre kevesebb ember dolgozott, egyre kevesebb növénnyel foglalkoztak, csökkent az állatlétszám, miközben a ráfordítások, támogatások növekedtek.
Ez magas árakat eredményezett és nagyon kiszolgáltatottá is tette világpiac ármozgásainak a magyar agráriumot. A vidéki életlehetőségek szűkülésében ez a folyamat is szerepet játszott - hívta fel a figyelmet a miniszter. Fazekas Sándor szerint a magyar vidék "egyfajta latin-amerikai irányba" mozdult el, megtalálhatók benne a hatalmas területen gazdálkodó nagy cégek, de a magyar falu is, amelyben a gazdálkodók nem találják meg a lehetőségeiket, s kevés a munkahely. Ebben a helyzetben élni kell a történelmi lehetőségeinkkel, magunkra vagyunk utalva, de vannak olyan külföldi megoldások, amelyeket át tudunk venni - mondta a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt néhány hónapban a Vidékfejlesztési Minisztérium munkájának eredményeként a magyar termelők számára megteremtették a belső piacot, korábban ugyanis adminisztratív eszközökkel akadályozták a helyi értékesítést. Arra a lehetőségre, hogy a termését valaki fel is dolgozza, Nyugat-Európában egész ágazatok alakultak. A helyi értékesítés megnyitása ugyanis a feldolgozást is erősíti, hiszen a termékek eladásából származó bevétel hozzásegíti a kis termelői vállalkozásokat ahhoz, hogy feldolgozó kapacitásokat hozzanak létre.
A szaktárca a termelők beruházásait támogatja is, e támogatásokra pályázni lehet majd, ahogyan támogatást élveznek a helyi gazdapiacok is. A szaktárcánál pályázati alapokat különítenek el, hogy azokon a településeken, ahol erre igény van, legyen hétvégén piac - hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor. A miniszter a szabad pálinkafőzés lehetősége mellett az eredmények között említette még a házi disznóvágás, disznótor engedélyezését is. Ezek a tevékenységek a falusi turizmus szempontjából sem elhanyagolhatók - húzta alá. A szaktárca lehetővé teszi a kis vágóhidak újraindítását is, amelyeknek a helyi közétkeztetésben lehet szerepük.
A nemzedékek közötti vagyonátadás illetékmentessé tétele is a vidék jövőjét szolgálja - jelezte a szaktárca vezetője. Fazekas Sándor a nagy gazdaságok kapcsán elmondta, hogy termékskálájuk általában szűkebb annál, mint amit a magyar föld biztosítani képes. Vannak nagy cégek, amelyek kifejezetten ipari növények, gabona termelésére specializálódtak, de nyitottnak kell lenniük a világpiac irányába is. Ezeknek a cégeknek tőkeerő és egyéb szempontok alapján - például feldolgozóipari háttér, késztermék forgalmazása - komoly versenyhátrányuk van a Nyugat-Európában kistermelőkből alakult szövetkezetekkel szemben.
Ezért a nagyobb magyarországi vállalkozásoknak végig kellene gondolniuk, miként tudnának készterméket előállítani - mondta. A miniszter leszögezte, hogy Magyarország GMO-mentességének fenntartása kulcskérdés a jövő szempontjából, ahogyan a földkérdés, a termőföld sorsa is. "Elemi érdekünk, hogy a termőföld a magyar gazdák, a magyar állampolgárok kizárólagos tulajdona legyen, a fiatal gazdákat is földhöz kell juttatni" - fogalmazott. Hozzátette: a földvagyon sorsát rendbe kell tenni, ehhez pedig átgondolt szabályozás szükséges. Fazekas Sándor beszélt a tíz évre tervezett agrárstratégiáról is, amely ígérete szerint hamarosan elkészül a Vidékfejlesztési Minisztériumban. (MTI)
