Tekintsük át a jövő évi adóváltozásokat!
A volt pénzügyminiszter hétfőn, a KPMG adókonferenciáját követő sajtótájékoztatón elmondta: az alapvető változásokat - a szuperbruttósítást, a társasági adónál a különadó megszüntetését és a 16 százalékos adókulcs 19 százalékra emelését, vagy például az 5 százalékpontos járulékcsökkentést, ami a jövő évtől már a teljes munkabérre érvényes lesz - a nyári csomag már tartalmazta.
A hétfőn kihirdetett második adócsomag azonban rengeteg részletszabályt megváltoztatott, egyebek mellett az ingatlanhoz, az ellenőrzött külföldi társasághoz, a természetbeni juttatásokhoz, az áfához kapcsolódóan. Az áfatörvény változásai közül kiemelte: a határon átnyúló szolgáltatások esetében a teljesítés helyének változása sok cégnél komoly kihívást jelenthet majd mind az adminisztrációban, mind az adózás szempontjából. (Jelenleg a teljesítés helyét a szolgáltatásoknál főszabályként a szolgáltatást nyújtó székhelye vagy telephelye határozza meg, a jövő évtől a szolgáltatás igénybe vevője.)
László Csaba a jövő évi adóváltozásokat értékelve az MTI-nek elmondta: a magánszemélyek esetében az átlagkereset környékén az adókulcsok csökkentése miatt érdemben mérséklődött az adóteher, a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelműknél azonban nem. Ahol ugyanis eddig is nagyon alacsony volt az adóteher, nehéz tovább csökkenteni, a magasabb jövedelműeknél pedig látható az az egyértelmű kormányzati szándék, hogy ne csökkenjen a terhelés - mondta.
A cégeknél - különösen, ha nagy az élőmunka igény - az 5 százalékpontos járulékcsökkentés "masszív" tehercsökkenés lehet László Csaba szerint. A társasági adónál azonban a 16+4, illetve a 19 százalék között nincs érdemi különbség, a különböző adóalap-csökkentő, illetve -növelő tételek meg adókedvezmények pedig annyit változtak, hogy a cégek jelentős részénél "kiütik" egymást. Egy jelentős tétel van: a helyi iparűzési adót jövőre már nem lehet levonni a társaságiadó-alapból, ami 70-80 milliárd forintot jelenthet, és sokaknak fájni fog - mondta. Az élőmunka tehercsökkenését leszámítva tehát a többi változás inkább tehernövekedés a társasági adózás egészét nézve.
Rengeteg apró tétel is van - például a cafeteria megadóztatása, az adókedvezmények csökkenése -, ami az érintett csoportok számára nem örömteli - tette hozzá. László Csaba úgy vélekedett: ha a szuperbruttósítás nem állná ki az alkotmányosság próbáját, a csökkentett szja kulcsok nem maradnának meg a régi, kisebb adóalappal. Ha ugyanazt a bevételt szeretné a költségvetés beszedni, amit a szuperbruttó alapján feltételeztek, az adókulcsokat feljebb kell tolni, és nyilván hozzá kell nyúlni az adójóváíráshoz, ami kedvezőtlen lépésnek minősül. A korábbi és a jelenleg hatályos adókulcsok közzé kellene belőni azt az új kulcsot, amivel a tervezett bevételek beszedhetőek lennének. Ennek pontos mértékére azonban komolyabb számításokra lenne szükség - mondta.
A szakértő szerint inkább technikai probléma állna elő, ha az Alkotmánybíróság "elkaszálná" a szuperbruttót. Az adókulcs emelése ugyanis az adózók számára kedvezőtlen lépés még akkor is, ha ugyanazt a bevételt hozza vissza, így bevezetéséhez a 45 napot ki kell várni, így január 1-jéig nem lehetne hatályba léptetni. Azt nem tartotta életszerűnek, hogy a szuperbruttót jövő márciusig hatályban hagynák, és utána törölnék el. Volt már ugyan éves adót érintő évközi változás - a különadó bevezetése -, ami miatt meg kellett bontani az adóévet, s ez elvileg most is megoldható, az évközi változás azonban három-négy millió magánszemély adózót érintene, akik kevésbé felkészültek, mint a társaságok - hívta fel a figyelmet.
